A Magyar Nemzet információi szerint Portik Tamás a Nemzetbiztonsági Hivatal mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is szoros kapcsolatban állt. A lap úgy tudja, az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat fedőcégeként alapították – erről még 2000-ben Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság egykori főnyomozója is beszélt. Portik Tamás – akit hétfőn nem jogerősen tizenegy év fegyházbüntetéssel sújtott a Fővárosi Törvényszék a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben – az Energolon keresztül lebonyolított bűnös olajügyletekkel tett szert hatalmas vagyonra, amellyel később az éjszakai életben is komoly befolyást szerzett.
Az Energol Rt.-t húsz éve, 1994. november 30-án alapította Drobilich Gábor, Ferencsik Attila, Kerekes István, Portik Tamás, Gulyás Emil és fia, Gulyás Emil Róbert. A cégben – melynek Portik lett a marketingigazgatója – később felbukkant Csikós József, az MSZMP KB egykori osztályvezetője is. Csikós a rendszerváltozás után ezredesi rangban a Belügyminisztérium központi adatfeldolgozó és nyilvántartó hivatalát vezette. (Itt kezelték a III-as főcsoport iratait is: ami ebben a hivatalban papírra nem volt leírva, az gyakorlatilag nem is létezett.) Csikós tudhatott például olyan vasúti holtvágányokról is, ahová kényelmesen át lehetett irányítani egy-egy import-olajszállítmányt, majd az olajszőkítést senkitől sem zavartatva elvégezhették.
Kerekes Istvánról a Heti Válasz 2012 augusztusában azt írta, hogy tudomásuk szerint aktív titkosszolgaként vett részt az Energol megalapításában, s ő volt olajos társaság első vezérigazgatója, majd 1996-ra – miután összekülönbözött Portikékkal – kivonult a cég irányításából.
Sándor István, a KBI volt főnyomozója 2000-ben azt mondta a parlamenti olajbizottságnak, hogy az Energolt a titkosszolgálatok hozták létre. A Heti Válasz Csikós és Kerekes mellett még Dósa Istvánt említi meg a „pártbéli és titkosszolgálati támaszok” között. A lap rendőrségi informátorai szerint az MSZP karitatív tagozatának első elnökeként is jegyzett Dósa volt a Portik család egyik pénzszállítója.
Az olajbűnözéssel hatalmas összegekkel, több száz milliárd forinttal károsították meg az államot. Azt csak találgatni lehet, hogy ebből mekkora részt hasított ki magának az Energol Rt., mint ahogyan azt is, hogy hová vándoroltak a törvénytelenül megszerzett, majd kifehérített összegek.
Az Energol egyik legfőbb beszállítója egy miskolci cég, az ETL Ipari Rt. volt. Az MSZP örökös „energetikai pápájaként” számon tartott Karl Imre 1996-ban, az olajbiznisz legjövedelmezőbb évében ült be az ETL felügyelőbizottságába – írta a Heti Válasz. Karl 1994 és 2002 között országgyűlési mandátummal rendelkezett, majd a Gyurcsány-korszakban már a Magyar Villamos Művek stratégiai vezérigazgató-helyettese volt. Karlhoz hasonlóan 1996-ban csatlakozott az ETL felügyelőbizottságához Szűcs Erika, az MSZP országos választmányi tagja. Később Miskolc alpolgármestere volt, jelenleg pedig a Demokratikus Koalíció tagja. Szintén ebben az évben lett felügyelőbizottsági tag Lippai Lajos, szocialista országgyűlési képviselő – a politikus Bőcs polgármestereként, 2006-ban hunyt el.
A Heti Válasz Szalai Péter nevét is a „közvetett MSZP-s kapcsolatok” között jegyzi. Szalai cége, az Armaco Kft. vette meg Portik Ferrariját is – mely egyébként Gulyás Emil felesége nevén volt. A lap azt írja, hogy az Armaco egyike volt a mindenkori szocialista kormányok nagy honvédelmi beszállítóinak. Szalai közös lőszergyártó vállalkozást is működtetett Hevesi-Tóth Ferenccel, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült – titkosszolgálati eszközbeszerzésre irányuló – tranzakciót. A hetilap hozzátett egy „bulvárelemet” is a történethez: Szalainak közös gyermeke van a Kovács László volt MSZP-elnök partnereként feltűnt Endrényi Évával.
A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint Portik ellen 1997 októberében elfogatóparancsot adtak ki, hosszú ideig az ő nevével kezdődött az a lista, amely a magyar rendőrség által leginkább körözött bűnözők nevét tartalmazza. Portik feleségével és négy gyerekével nyolc évig volt szökésben, az ellene Energol-ügyben felhozott vádak mindegyike elévült ezalatt. 2003-ban, amikor megszüntették ellene az eljárást, hazatért. Anyósa szerint bujkálása alatt Portik többször járt Magyarországon, folyamatosan képezte magát, és kereskedelmi forgalomba nem kerülő szakkönyveket hoztak ki számára a Nemzetbiztonsági Hivataltól. Azt, hogy Portik több éven keresztül sikeresen el tudta kerülni az igazságszolgáltatást és a börtönt, főképp annak tudják be, hogy a férfinak kiváló rendőrségi, titkosszolgálati, politikai és médiakapcsolatai voltak.
18 egykori energolost mindenesetre sikerült bíróság elé állítani 2007-ben, de meglepően enyhe ítélet született, hiszen csak hatan kaptak letöltendő börtönbüntetést, a többiek felmentést, illetve felfüggesztett szabadságvesztést kaptak. A bírói tanács szerint a vádból több esetben „csupán” a bűncselekmények hiányoztak. Ráadásul azok nagy részének, akiket adócsalás miatt börtönre ítéltek, előzetes letartóztatásban töltött idejüket és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve már nem kellett rácsok mögé vonulnia.
A 2010-es kormányváltáskor azonban minden megváltozott: meglett a politikai akarat a sokéves leszámolásos bűncselekmények felgöngyölítésére – írta 2012 augusztusában a Magyar Nemzet. A nyomozók összegezték a már meglévő információkat, a hatóságok pedig újabb bizonyítékokra, terhelő vallomásokra tettek szert. 2012 júliusában aztán a Terrorelhárító Központ (TEK) munkatársai saját budai villájában elfogták Portik Tamást, és azonnal őrizetbe vették, később pedig előzetes letartóztatásba helyeztek.
Portik ügye első fokon hétfőn ért véget, amikor is a Fővárosi Törvényszék tizenegy év fegyházra ítélte felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A másodrendű vádlott tettesként tíz évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették.
