Portik tizenegy év fegyházat kapott

A volt Energol-vezért felbujtóként elkövetett minősített emberölés vádjában találták bűnösnek első fokon.

A több mint másfél évtizeddel ezelőtti gyilkosságra az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást. Az ügy hátterében kölcsönügyletekkel kapcsolatos elszámolási vita állhatott. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

A vádirat szerint Portik Tamás, aki 1994 és 2000 között – az olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. igazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette. 1996-ban kölcsönügyletek folytán elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. A későbbi áldozatot Portik egy ismerőse csalta a harmadik kerületi Ladik utcába 1996. november 1-jén, majd ott Portik testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztást, aki a helyszínen meghalt.

A hatóságok Portik Tamást gyanúsítják a Prisztás-gyilkosság mellett a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással és Seres Zoltán, illetve testőre 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolásával; Portikot 2012. júliusában vették őrizetbe.

Korábban a Prisztás-gyilkosság egyik védett tanúja, Kelemen Györgyi, Portik Tamás egykori bizalmasa a nyomozás és a büntetőper során is azt állította: egykori főnöke, az alvilág vezetőjének tartott Portik Tamás ölette meg a vállalkozót. Mint mondta, Portik a gyilkosság előtti napokban az érdekeltségében álló Művészinas étteremben találkozott Prisztással; itt arról az ingatlanról vitatkoztak, amelyet későbbi áldozat visszavett a Kisbandi néven ismert Lakatos Andrástól, s amelynek fedezetére Portik 50 millió forintot adott kölcsön neki. Vallomása szerint a jelenlétében zajló beszélgetésen Prisztás láthatóan lenézte a nála fiatalabb Portikot, s egyebek mellett azt mondta neki, ha végez vele, akkor sem lesz az övé a Kondor utcai ingatlan.

Decemberben levetítették az Aranykéz utcában másfél felrobbantott Boros Józsefnek a nem sokkal halála előtt, 1997-ben a rendőrségen tett videovallomását is. Boros szerint a vádlottról és köréről tudni lehetett, hogy brutális leszámolásokra képes, de az áldozattal sem lehetett tárgyalni. Arról is beszélt, hogy Prisztás uzsorából hatalmas vagyonra tett szert, és be akart szállni az olajüzletbe. Ennek érdekében átvette az alvilág bankárának tartott Lakatos András „Kisbandi” piramisjátékban felhalmozott adósságait, megpróbálta behajtani, és így kért részesedést az olajüzletből, ami viszont sértette Portik érdekeit.

Később, január 31-én váratlanul vallomást tett a Prisztás-gyilkosság egyik vádlottja a Fővárosi Törvényszéken. F. Ferenc a vád szerint – Portik ismerőseként, annak nevében találkozót kérve – a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre csalta az áldozatot 1996. november 1-jén, és ott Portik testőre pisztollyal fejbe lőtte a kocsijába beszálló Prisztás Józsefet. Mint ismert, a Ladik utcai önkormányzati épület előtt az autójába beszálló Prisztást egy kerékpáros lelőtte, majd elmenekült. F. Ferenc ugyancsak az autónál állt, de állítása szerint nem látta az elkövetőt, amikor a lövést leadta, csak akkor, amikor már 30-40 méterre járt. Vallomásában azt is mondta, szerinte H. István nem lehet a gyilkos, mert nem egyezik a testalkata a biciklin látott emberével, és soha nem is látta őt.

F. Ferenc vallomásával kapcsolatban Portik megerősítette korábbi állítását, ami szerint ő soha nem kérte F. Ferencet arra, hogy szervezzen találkozót Prisztással. Az ügyész szerint korábban F. Ferenc tudatosan hamis személyleírást adott a gyilkosság végrehajtásával vádolt H. Istvánról, hogy tévútra vezesse a nyomozást. Az ügyész fegyházbüntetést és közügyektől való eltiltást kért mindhárom vádlottra. Utalt arra, hogy a bűncselekmény büntetési tétele az akkori jogszabályok szerint 10-től 15 évig terjedhet. Az ügyvédek védenceik bizonyítottság hiányában történő felmentését kérték.

Szintén decemberben csaknem három órán át hallgatta meg a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló parlamenti ténymegállapító albizottság Szilvásy György volt titokminisztert. Portik neve a közelmúltban azzal kapcsolatban is széles körben ismertté vált, hogy nyilvánosságra kerültek a 2008-ban, a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal élén álló Laborc Sándorral folytatott megbeszélései. A két beszélgetésről készült hangfelvételek leirata szerint Portik, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek; Laborc közéleti szereplőkre terhelő információkat várt tőle. Abban az ügyben hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanúja miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.