Hazai feljelentés után lépett Strasbourg

Elismerik, hogy a jogalkotó célja az állami támogatási rendszerrel visszaélő közösségek kiszűrése volt.

„Éppen ezért a bíróság nem hunyhatott szemet afölött a kockázat fölött, hogy így valamely vallás követője legfeljebb megtűrtnek, de nem szívesen látottnak érezze magát, ha az állam megtagadja annak az elismerésnek és támogatásnak a megadását, amelyben egyháza korábban részesült, és amely más felekezeteknek továbbra is jár” – írja a strasbourgi bíróság. „A bíróság elismeri a magyar kormány legitim aggodalmait azzal a problémával összefüggésben, hogy Magyarországon korábban nagyszámú egyház volt bejegyezve, amelyek közül néhány visszaélt az állami támogatással, de valódi vallási tevékenységet nem folytatott. Mindazonáltal a kormány nem bizonyította, hogy a vélt problémát ne lehetne kevésbé drasztikus eszközökkel megoldani, például igazságszolgáltatási ellenőrzéssel vagy a bizonyítottan visszaélő egyházak feloszlatásával” – tudatja a bíróság.

Sérelmezik a bírák azt is, hogy a kisegyházaknak a parlamenttől, egy alapvetően politikai testülettől kell kérniük, hogy újra jegyezzék be őket egyházként. A bírák úgy vélték, hogy összebékíthetetlen az állammal szembeni semlegesség elvárásával az a helyzet, amelyben vallási közösségek kedvező szavazatokért „udvarolnak” politikai pártoknak. „A magyar kormány nem szolgáltatott semmilyen indokot, amely igazolná, hogy miért kellett megvizsgálni, hogy már aktív egyházak veszélyesek-e a társadalomra, sem azt nem bizonyította, hogy a panaszos szervezetek valóban veszélyt jelentenének” – állapították meg a bírák. A panaszos vallási közösségek annak megállapítását is kérték, hogy a törvény diszkriminatív, és a jogorvoslathoz való joguk is sérült, ám ezt a bíróság a megállapított jogsértés miatt nem vizsgálta külön.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Uniótól teljesen független, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács intézményi családjába tartozik, ítéleteit az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján hozza meg. Az egyezmény rögzíti a vallásgyakorlás, a lelkiismeret és a gondolat szabadságát, valamint azt is, hogy békés céllal mindenki szabadon gyülekezhet és szervezhet egyesületeket másokkal. Mindkét szabadság csak olyan mértékben korlátozható, amennyire az a nemzet- vagy közbiztonság, a közrend, a közegészség, az erkölcsök vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében egy demokratikus társadalomban szükséges. A magyar egyházjogi szabályozás a bírák szerint túlmegy ezen a mértéken, ezért sérti a gyülekezés és egyesülés egyezményben lefektetett szabadságát.

Jogsértés megállapítása esetén a strasbourgi bíróság vagyoni és nem vagyoni kártérítést, úgynevezett igazságos elégtételt ítélhet meg, de ítéleteivel nem semmisítheti meg tagállamok jogszabályait, és önmagában az ítélet nem kötelezi arra a magyar törvényhozást, hogy megváltoztassa a kérdéses törvényt.