A Mazsihisz egyebek között a Kozma utcai temetőnél történt visszaéléseket,egy vitatott liftberuházást és a Zsidó Nyári Fesztivál gazdálkodását vizsgálta.
A lap szerint valószínűsíthető, hogy Zoltai távozása kompromisszumos megoldással történt: azért cserébe, hogy önként, további kellemetlenkedés nélkül felállt a székéből, „szabad elvonulást” kapott, azaz hogy nem bolygatják a „zűrös ügyeit”, sőt még végkielégítést is kap, ami sokak számára csalódást jelenthet. Így távozását diplomatikusan a feszült magyar politikai helyzettel indokolták.
Ugyanakkor a lapban olvasható, hogy az átvilágításról készült részletes jelentést titkolják „a jobboldali sajtó élénk érdeklődésétől tartva, vagy arra hivatkozva”, azonban „a jelenlegi magyar politikai légkör nem igazán alkalmas a keményebb elszámoltatásra”.
Így a Szombat szerint Zoltai még imázsában is nyert a távozással, mert így „nem a machiavellista politikus, hanem az antiszemitizmus elleni harcban megfáradt, tisztes idős úr sokak szemében”.
A lap ugyanakkor felveti azt a problémát is: ha Zoltai személyét a „jó király” legendája övezi, távozása után, „ha a közösség tagjai ismét jó királyt keresnek, egészen biztosan meg fogják találni”.