Az „akáckoalíciót” megszervező Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: javaslataik célja, hogy Magyarországon megszűnjenek azok az indokolatlan korlátozások, amelyek eddig akadályozták az akáccal való gazdálkodást. Példaként említette a 2009-es erdőtörvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet módosítását, amely azért fontos – hangsúlyozta –, mert ezek azt mondják ki, hogy az akác veszélyes idegenhonos fafaj. Nagyon nehéz úgy küzdeni az akácért az Európai Unióban, hogy közben a magyar jogszabályok is veszélyes fajnak minősítik – magyarázta.
Glattfelder Béla felidézte, azt már sikerült elérni, hogy hungarikummá nyilvánítsák az akácfát és az akácmézet, ami tagállami védelmet jelent. Most a hazai jogszabály-módosítások következnek, az ezt követő időszakban pedig az EU-ban kell megvédeni az akácot – mondta, emlékeztetve, hogy az Európai Bizottság körülbelül másfél év múlva határoz majd arról, mely fajok kerülnek fel a veszélyes idegenhonos fajok listájára, és hogy ezekkel szemben milyen intézkedéseket követel meg a tagállamoktól.
Ezért egyebek közt egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és érdekképviseletek delegáltjaiból létrejött „akáckoalíció” feladata az lesz, hogy – mint egy természetvédelmi szervezet – kifejtse az Európai Bizottság előtt: az akác hasznos, nem pedig káros növény, közölte a fideszes EP-képviselő. A politikus hozzátette, hogy az akác és az akácméz hungarikummá minősítésével lezártnak tekintik azt a vitát, amely arról szólt, hasznos vagy káros ez a faj.
Erdős Norbert, a Fidesz EP-képviselőjelöltje a tájékoztatón kifejtette: az akác és az akácméz ügye mintegy százezer embert – köztük erdészeket, méhészeket – érint Magyarországon, amely „akácnagyhatalomnak” számít, ezért mindent el kell követni az akác védelméért.
Mint ismeretes, Fazekas Sándor szakminiszter jelentette be, hogy hungarikummá vált a magyar akác és akácméz.
