Szél Bernadett a paksi atomerőmű bővítését rögzítő januári magyar–orosz szerződést, illetve annak megalapozó és hatástanulmányait, kockázatelemzéseit kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM). A tárca ezt előbb azzal utasította el, hogy döntés-előkészítő anyagokról van szó, majd a perben már érvelt azzal is, hogy nyomós közérdekről van szó, illetve a felperes adatkérése bizonytalan tartalmú.
A Fővárosi Törvényszék pénteken elutasító döntése szóbeli indoklásában elsősorban az NFM döntés-előkészítésre vonatkozó hivatkozást fogadta el. Az elsőfokú bíróság szerint a felperes által kért iratok egy lezáratlan döntéshozatali folyamathoz kapcsolódnak, többek között a későbbi engedélyezési eljárásokban is lehet szerepük.
Miután 2008 és 2009-ben a paksi bővítés farvizén milliókat bezsebelő Szigetvári Viktor Jávor Benedekkel karöltve népszavazást kezdeményezett az új blokkok építésének kapcsán, a Kúria most úgy döntött: nem lesz ilyen. Az ugyanis – egyetértve a választási bizottsággal – alkotmányba ütközik.
Az ítélethirdetést követően Szél Bernadett újságíróknak jelezte: fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.
Schiffer András ügyvéd, az LMP társelnöke, aki korábban a felperes jogi képviselőjeként járt el az ügyben, kifejtette: döntés-előkészítésre egy adat, irat kiadásának megtagadásánál akkor lehet hivatkozni, ha az a közigazgatásban – például egy minisztériumban – készült, hiszen ez a hivatkozás az Alkotmánybíróság több döntése szerint is elsősorban a közigazgatás befolyásmentes, pártatlan működését szolgálja. Jelen ügyben viszont nem tisztázott, hogy a kért iratok mely része készült állami szervnél, amelyek ugyanis nem, azokat nem lehet döntés-előkészítő anyagokként a nyilvánosságtól elzárni.
A bíróság szóbeli indoklásában megjegyezte, hogy nem volt helytálló az az alperesi hivatkozás, mely szerint a felperes kérése bizonytalan tartalmú. (Schiffer Andrásnak a parlamenti képviselőkre vonatkozó új összeférhetetlenségi szabályok miatt már nincs lehetősége perbeli képviselet ellátására.)
