Megírtuk, milliókat keresett a paksi bővítés farvizén Szigetvári Viktor cége 2008–2009-ben. A Bajnai Gordon-féle Együtt–PM jelenlegi társelnöke – a Szonda Ipsos két vezetőjével együtt – 2007-ben hozta létre a Szigetvári és Társai Kommunikációs Kft.-t, amely 2008 augusztusában bruttó 2,7 milliós, majd 2009 márciusában bruttó 2,8 milliós – összesen bruttó 5,5 millió forintos – megbízást kapott a Magyar Villamos Művektől.
A szerződéseket Szigetvári Viktor, illetőleg a villamos művek akkori vezérigazgatója, Mártha Imre írta alá. Feladatuk mindkét esetben az volt, hogy egy egyszeri, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatást készítsenek 1200 ember megkérdezésével arról, mi a véleményük a paksi atomerőmű tervezett új blokkjának építéséről, a paksi üzemidő meghosszabbításáról, illetőleg általánosságban a hazai villamosenergia-szolgáltatásról.
Miközben Szigetvári cége 2008–2009-ben még kommunikációs stratégiát dolgozott ki a paksi bővítés támogatására, aközben a bővítést lehetővé tevő idei magyar–orosz államközi egyezményt már élesen támadta. Sőt, Jávor Benedekkel közösen népszavazást kezdeményezett. Az általuk benyújtott kérdés úgy hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?" Meg kell említeni azt is, hogy Jávor a kritikák melletta Hír Televízióban arra már nem tudott választ adni, hogy mi tudná kiváltani a paksi atomerőmű kapacitásait, beismerte: jelenleg nem áll rendelkezésre annyi megújuló energiaforrás, amely helyettesíteni tudná az atomot.
Miután a Nemzeti Választási Bizottság februárban elutasította ezt arra hivatkozva, hogy alaptörvény-ellenes nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről népszavazást tartani, most a Kúria is döntött. Egyetértésben az NVB-vel, szintén alaptörvény-ellenesnek ítélt egy esetleges népszavazást. A közlemény szerint a Kúria rögzítette, hogy az alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra olyan kérdés, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozik.
