A május 25-ei EP-választás sajátossága, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon lakóhelyet létesítő uniós polgárok is szavazhatnak, ha kérik. A Magyarországon lakóhellyel rendelkező több mint 107 ezer európai uniós állampolgárt január végéig tájékoztatta a Nemzeti Választási Iroda arról, hogy választójogukat hazájuk helyett Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson.
A tájékoztatás szerint ha a magyarországi pártok által állított listára akarnak szavazni, akkor a lakcímük szerinti polgármesteri hivatalban működő helyi választási irodától kérhetik május 9-én 16 óráig a névjegyzékbe vételüket személyesen vagy levélben. A kérelmet online is be lehet nyújtani a www.valasztas.hu oldalon.
Az NVI nyilvántartása szerint péntek délelőttig 5008 uniós polgárt vettek fel a névjegyzékbe. A névjegyzékbe vétel lezárulta után az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon. Akit felvettek a magyarországi névjegyzékbe, az május 15-én 16 óráig kérheti a törlését ebből, ha mégis az anyaországában akar szavazni.
Még három hétig, május 23-án 16 óráig lehet jelezni a választópolgár lakóhelye szerinti település jegyzőjénél, ha valaki az európai parlamenti (EP) választás napján nem a lakóhelyén, hanem egy másik magyarországi településen szeretne szavazni. Mivel az EP-választáson az egész ország egy választókerületet alkot, így mindenki ugyanolyan szavazólapot kap. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szerint péntek délig 5014-en jelezték, hogy nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben akarnak voksolni. Az idei országgyűlési választáson 120 ezren kértek átjelentkezést, 2009-ben pedig az EP-választáson 25 204-en.
Az átjelentkezést a választó lakcíme szerinti helyi választási irodánál postai úton, személyesen vagy online, a www.valasztas.hu oldalon lehet kérni. A kérelemnek a személyes adatokon túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni akar.
Átjelentkezéssel az szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. Tipikus esetben ez azt jelenti, hogy egy másik településen tartózkodó választópolgárnak nem kell hazautaznia választójoga gyakorlásához.
Emellett azt a lehetőséget is biztosítja az átjelentkezés, hogy egy mozgásában korlátozott választópolgár akkor is szavazhasson, ha nem otthon, hanem például kórházban tartózkodik, amely akár ugyanazon településen, de a lakcímétől eltérő szavazókör területén van. Ebben az esetben ugyanis a lakcíme szerinti szavazókör szavazatszámláló bizottságától nem kérhet mozgóurnát, hiszen azt csak a szavazókör területén belül vihetik ki. Ha azonban átjelentkezési kérelmet nyújt be, akkor átkerül a település e célra kijelölt szavazókörének szavazóköri névjegyzékébe, és onnan már kérhet mozgóurnát.
A helyi választási iroda a választópolgárt kérelmére törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből és egyidejűleg felveszi a megjelölt település átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörének névjegyzékébe. A választópolgár május 23-án 16 óráig kérheti visszavételét a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe.
A nemzeti érdekérvényesítés Európai Unión belüli fontosságát hangsúlyozták a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjelöltjei csütörtökön, a főváros XVI. kerületében tartott Polgári Majálison, a Fidesz sátrában tartott beszélgetésen.
A tagállamok és az Európai Unió hatásköre között húzódó határvonal meghatározása eddig is az egyik legfontosabb kérdése volt az integrációnak, és továbbra is az marad – mondta Martonyi János külügyminiszter Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából.
Sikernek tekinthető Magyarország EU-tagsága, mindenképpen előrébb tart az ország, mint tíz éve, de jobban is ki lehetett volna használni a tagság előnyeit – mondta Győri Enikő.
