Kísértetiesen hasonló útra lépne Olaszország a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése tekintetében, mint korábban Magyarország, amelyet az Európai Bizottság, az Európa Tanácshoz tartozó velencei bizottság, valamint az ellenzéki pártok és az emberi jogi szervezetek is elmarasztaltak. Habár hazánk azért került a nemzetközi bírálatok középpontjába, mert az általános öregségi nyugdíjhoz igazította a bírák nyugdíjkorhatárát, az olaszok hasonló tervezetét sem a diszkrimináció ellen küzdő nemzetközi szervezetek, sem az Európai Bizottság nem kritizálja.
Az olasz kormány – csakúgy, mint Magyarország – mások mellett azzal indokolja a nyugdíjkorhatár csökkentését, hogy a fiatalok számára szeretne új munkahelyeket teremteni.
Az olaszok szándéka szerint megszűnne az a lehetőség, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után a bírók még további öt évig szolgálatban maradjanak, és csak 75 éves korukban vonuljanak nyugállományba. Az állami adminisztráció átalakítására és ennek részeként a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentésére javaslatot megfogalmazó kormányrendelet-tervezet szerint a bíróknak hetvenéves korukban nyugdíjba kell menniük. Igaz, esetükben annyi engedmény járna, hogy nem az állami alkalmazottakra vonatkozó 66 év lenne a korhatár, hanem négy évvel tovább dolgozhatnának.
Olaszországban úgy tűnik, Magyarországgal ellentétben az ország belügyének számít a bírák nyugdíjazásának kérdése, mindeddig ugyanis csupán a bírói szakma, elsősorban a fellebbviteli bíróság, a legfelső bíróság és a legfelső bírói tanács fejezte ki aggodalmát a „korai” nyugdíjazás miatt. Szerintük jelenleg is fennakadás mutatkozik a peres ügyek intézésében, és amennyiben az 1300 szervezeti egységben hatályba lépne az új törvény, 309 bírónak kellene távoznia az új rendelkezés következtében. A megüresedés szakmailag kezelhetetlen állapotot eredményezne az olasz igazságszolgáltatásban, mivel olyan tapasztalt és kiemelt tudású bírók távoznának, akiket nem lehetne rövid időn belül pótolni. A leghangosabb bírálatot a fellebbviteli bíróság elnöke, Giorgio Santacroce tette közé, akinek érintettség okán egyébként azonnal nyugdíjba kellene mennie.
Emlékezetes, Magyarországon 2012 elején lépett hatályba az a törvény, amely a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát. Erről az Európai Bíróság kimondta, a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik. Magyarország akkor tudomásul vette a döntést, s mivel előtte az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvényt, átdolgozta azt, s új szabályozást fogadott el. E szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2023. január 1-jétől csökken 65 évre. A szabályozás miatt indult kötelezettségszegési eljárást tavaly év végén szüntette meg az Európai Bizottság.
