Terítékre került az egészségügyi alapellátás kérdése

A szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok szakorvosként is történő finanszírozása, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítése, illetve a kollegiális szakmai vezető háziorvos kinevezése is szerepel egyebek között a parlamentnek szerdán benyújtott egészségügyi alapellátásról szóló törvényjavaslatban, amely kitér a védőnők, a házi gyermekorvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok feladataira is. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter három, közlekedéssel kapcsolatos törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek.

A javaslat módosítaná az egészségügyről szóló törvényt azzal, hogy a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell települési egészségterv kidolgozásáról és annak megvalósításáról. A részletszabályokat miniszteri rendelet határozná meg, a megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lépne hatályba.

Három, közlekedéssel kapcsolatos törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szerdán.

Az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat egyebek mellett a közúti közlekedési törvényt módosítja. Rendezi a gépjárműflotta-üzemeltetők külföldi rendszámú járműveinek belföldiek általi használatát. Megszűnik az eddigi 30 napos korlátozás is, amennyiben a gépjárműflotta üzemeltetője megfizette a regisztrációs adót.

A vasúti közlekedésről szóló törvényt főként az uniós jogharmonizáció miatt módosítja a kormány. Első elemként a vasúti törvényből kikerülnek és külön törvény szabályozza az egyéb – a vasúton túli – kötött pályás rendszereket, ezek szabályozását tartalmazza a harmadik, szerdán beterjesztett indítvány.

A vasúti törvény módosítása háromlépcsőssé teszi a vasúti fejlesztésekkel kapcsolatos döntéshozatalt és szabályozást. Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása.

Bár külön törvény rendezi az egyéb kötött pályás közlekedéssel összefüggő kérdéseket, az azokkal kapcsolatos igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedésért felelős miniszter, valamint a vasúti közlekedési hatóság látja el.

Jelentősen, 12,8 százalékkal csökkent az összes regisztrált bűncselekmény száma tavaly az előző évhez képest. A szándékos, befejezett emberölések száma 129 volt, ami nyolccal kevesebb az előző évinél, ugyanakkor nőtt a korrupciós és a közlekedési bűncselekmények száma  – derül ki Polt Péter legfőbb ügyésznek a vádhatóság tavalyi évéről szóló parlamenti beszámolójából.

Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint tavaly 329 303 bűncselekményt regisztráltak. Ez az adat 2010-ben 447 186, 2012-ben pedig 472 236 volt.

A tavaly regisztrált bűnelkövetők száma 108 389 volt, valamivel kevesebb a 2013. évi 109 876-nál.

A bűnözés mértékét döntően meghatározó vagyon elleni bűncselekmények közül a leggyakoribbak a lopások, ezekből tavaly 141 469-t regisztráltak, 2013-ban még 167 657 volt. Csökkent a csalások száma is a 2013. évi 37 345-ről 33 370-re tavaly.

A közlekedési bűncselekmények száma számottevően, a 2013. évi 14 804-ről 17 639-re nőtt 2014-ben. Tavaly 363 embercsempészés vált ismertté, ez jóval több a 2013-ban regisztrált 246-nál.

Közel háromszorosára nőtt a korrupciós cselekmények száma is, 2013-ban 1105-öt regisztráltak, tavaly 3268-at. Ez a szám 2010-ben még 481 volt. E bűncselekményfajtán belül négyszeresére nőtt a regisztrált gazdasági vesztegetések száma: 2013-ban 398 volt, tavaly 1684. Ebben azonban nagy szerepe volt az úgynevezett nyelvvizsgaügynek, melyben a vád szerint egy bűnszervezet egy évtizeden keresztül kenőpénzért adta a nyelvvizsga-bizonyítványokat.