A Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót

A központi ünnepi rendezvények nyitó eseménye esőben zajlott.

A központi ünnepi rendezvények nyitó eseménye esőben zajlott. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a kormány több tagja, köztük Hende Csaba honvédelmi miniszter, valamint közéleti személyiségek, a diplomáciai testület tagjai és katonai attasék.

A lobogó felvonása után honvédtisztjelöltek teszik le katonai esküjüket. Az érdeklődőket katonai bemutatókkal és zenével várják a Kossuth térre.

A központi programok között idén is lesz parlamenti nyílt nap, Magyar Ízek Utcája, a Várkert Bazárnál pedig egész nap családi programokkal és koncertekkel várják az érdeklődőket. A szokásokhoz híven aratómenetet tartanak, megrendezik a Szent Jobb-körmenetet, végül az ünnepi programokat tűzijáték zárja a fővárosban.

Magyarország évezredes történelme bizonyította, hogy csak akkor maradhatunk meg, ha van hadseregünk, honvédségünk – hangoztatta köszöntőjében Hende Csaba honvédelmi miniszter a Kossuth Lajos téren tartott tisztavatáson.

Amely országnak jó hadserege van, le tud ülni a nemzetközi tárgyalóasztalhoz – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: van mihez segítséget kérnie, van miből segítséget adnia.

Hende Csaba azt mondta: a haza védelme és nemzetközi kötelezettségeink teljesítése érdekében a jövőben emelkedik a honvédelmi költségvetés. Ebből „elkötelezetten” fejlesztik a haderőt, jelentős haditechnikai fejlesztések kezdődnek. A miniszter szólt arról is, hogy a Magyar Honvédség életében július elsejével új időszámítás kezdődött, elindult a katonai életpályamodell, amelynek részeként júliustól átlagosan 30, 2019 januárjáig pedig összességében átlagosan 50 százalékkal emelkednek a honvédelmi illetmények.

Hende Csaba kitért az illegális bevándorlás problémájára is. „Ez a mi hazánk, nem valamiféle átjáróház!” – szögezte le, hozzátéve: lehet menekültstátusért folyamodni törvényes módon. Aki rászorul, annak menedéket nyújt az ország, és segíti a későbbi hazatérését is – fejtette ki a miniszter, kiemelve ugyanakkor: azt nem engedjük meg és nem is tűrjük el, hogy embercsempészbandák „csalárd ígéretekkel” indítsák útnak az embereket Magyarországon keresztül. Ezek a bandák nem tisztelik Magyarország törvényeit, határait és a magyar embereket sem.

A miniszter a katonai esküt tévő fiatalok előtt hangsúlyozta, hogy a magyarságért, a nemzetért érdemes dolgozni, ha kell harcolni. Az idén 94 honvédtisztjelölt tette le katonai esküjét. Ennek részeként, folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt, fogadalmukat kardrántással, „a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.

Áder János államfő szerint „a haza minden előtt” fundamentumot előtérbe helyezve, közösen kell megteremteni a polgári demokráciánk új, 21. századi biztonságát.

Tíz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy egy évtizeden belül visszatér a hidegháború veszélye Európába, hogy recsegni-ropogni kezd az euróövezet, hogy olyan népvándorlás indul, amelynek következményeként Magyarország határait is százezrével ostromolják a bevándorlók.

Az államfő példaadónak nevezte Szent István és az őt követő királyaink azon célját, hogy biztonságos és időtálló államot teremtsenek a magyarságnak. A magyarok nemzedékei pedig mindig megtalálták a módját ezen örökség megújítására, küzdelmeire, pedig csak a maga erejére számíthatott – fűzte hozzá.

A köztársasági elnök szerint bár a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után joggal remélhettük, hogy már nem kell külső fenyegetettséggel számolni, és Magyarország a jólét megteremtésében is felzárkózhat a nyugati országokhoz, ám a pénzügyi, valamint az elmúlt évtizedben lezajlott politikai, társadalmai válságok rámutattak arra, hogy mindez illúzió.

Az Európai Unió olyan kihívásokkal került szembe, amelyekre már nem érvényesek a 20. századi megoldások, az elmúlt évek társadalmi, politikai, gazdasági és környezeti változásai pedig alapjaiban érintik mindennapjainkat – értékelt Áder János. „Ki gondolta volna, hogy jöhet olyan idő, amikor egy terrorista lator állam sakkban tarthatja a fél világot?” – tette fel a kérdést.

A köztársasági elnök a fenyegetettségek közé sorolta a klímaváltozás háborús konfliktusokat is kiváltó hatásait, de szólt a megélhetési gondok miatt is bekövetkezett népvándorlásról is.

Áder János megítélése szerint ugyanakkor a 21. századi biztonság megteremtéséhez semmit sem kell megtagadnunk abból, amiben idáig hittünk, vagy megtagadnunk törekvéseink helyességét. A felelősség azonban nem hárítható másra: a biztonság megteremtése politikusokra, intézményekre, a gazdasági élet szereplőire, az egyházakra, a civilekre és a családokra egyaránt vár.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: szakítani kell a közönnyel, az „úgysem rajtam múlik” mentalitással is:

Rajtunk múlik, hogy a helyi közösségek megtartó erejét veszélyeztető törekvéseknek ellenállunk-e, rajtunk múlik, hogy megvédjük-e környezetünket, óvjuk-e vizeinket, erdeinket, termőföldjeinket, s az éltető levegőt.