A csődbiztosok jogi és technikai ismereteket tanulnak, illetve elsajátítják az elektronikus ügykezelői rendszer működését, amit munkájuk során használniuk kell. A tárca tervei szerint a családi vagyonfelügyelők az ősz végén további képzésen vesznek majd részt. Úgy tudjuk, a biztosok közül 40 fő Budapesten, és kétszer 30 fő Veszprémben, illetve Szegeden kap képzést.
Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy a lakosság számára az elemi tudnivalókat és az eljárás kezdeményezéséhez szükséges információkat, segédleteket egy központi internetes honlapon fogják közzétenni. Ez azért is rendkívül fontos, mert egyelőre csak egy magánszemély által összeállított internetes felületen tájékozódhattak az adósok. A tárca közölte: az adósságrendezési eljárással kapcsolatos előkészületek folyamatosan zajlanak, a kormány döntött az intézményrendszer felépítéséről, azaz a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi és területi szerveinek létesítéséről, ezek felállítása megindult. Mint írták, zajlik az együttműködés kialakítása a kormányzati és az igazságszolgáltatási szervek között. Továbbá hamarosan kihirdetik azokat a jogszabályokat, amelyek a hatásköri és szervezeti kérdéseket tisztázzák, illetve az adósok számára az eljárás kezdeményezéséhez szükséges részletszabályokat tartalmazzák.
A minisztérium együttműködik a pénzügyi intézményekkel is, hogy azok felkészülten tudják fogadni ügyfeleiket. Erre azért van szükség, mert a magáncsődeljárás – az egyszerűsítés érdekében – bíróságon kívüli szakasszal, a jelzálog-hitelező pénzügyi intézmény koordinálásával indul.
A három hét múlva startoló családi csődvédelmet egyelőre azok az adósok vehetik majd igénybe, akiknek lakhatása forog kockán, a többi adós csak egy évvel később élhet a magáncsőd intézményével. Az Országgyűlés június végén fogadta el a magáncsődöt bevezető törvényt, amely a szakértők szerint a jelenlegi bírósági végrehajtáshoz képest méltányos az adóssal szemben, a fő hitelezőként eljáró bankoknak viszont nagy költséget és pluszmunkaerőt jelent.
A jogszabály viszonylag szigorú belépési feltételeket szab, így nem tudni, pontosan hány adósnak jelent majd segítséget, de még a bizakodó becslések szerint sem rendezi a devizahitelesek problémáját. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 180 ezer, legalább három hónapja nem törlesztett ingatlanhitel-szerződés van az országban. Becslések szerint a magáncsőd intézménye a jelenlegi formájában 20-25 ezer adósnak jelenthet valódi segítséget. A védelem célja megakadályozni, hogy a bajba került adós ingatlana végrehajtás alá kerüljön, az adóst pedig kilakoltassák. Az adósság átrendezésével a hitelező is pénzhez juthat, emellett a hitelező ügyfelének érdekeit is szem előtt tartják.
Habár csak hetek vannak hátra a rendszer indulásáig, a részletekről szóló tájékoztatás több ponton is késedelemben van. A nemzeti bank július végére hirdette meg az eljárásról szóló tájékoztató kampányt, de a honlapján még nincs információ ezzel kapcsolatban. A Népszava kérdésére a jegybank nemrég azt közölte, hogy „a tájékoztatók még előkészületek alatt állnak”. A lap kitért rá, hogy az MNB késlekedése azért különös, mert állításuk szerint kiemelt feladatnak tekintik a széles körű tájékoztatást a családi csődvédelemmel kapcsolatos kötelezettségekről, a belépés feltételeiről, az eljárás menetéről, illetve a tartozások egy részének elengedéséről.
Európa több országában egyébként már létezik hasonló segítség. Németországban például 16 éve működik a magáncsőd intézménye, ahol évente több mint százezren élnek ezzel a lehetőséggel. Tavaly lépett életbe az a jogszabály-módosítás, ami a hatéves programidőszak esetében lehetővé teszi a jól teljesítő ügyfeleknek, hogy már a harmadik év után kiléphessenek a magáncsőd intézményéből.
