Megoldják a hazánkba érkező menekült gyerekek beiskolázását, országszerte három óvoda és négy iskola fogadja a bevándorló családok gyerekeit – értesült lapunk. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) tájékoztatása szerint a befogadóállomások a területileg illetékes óvodákkal, iskolákkal közvetlenül együttműködnek: Debrecenben a Pósa Utcai Óvodával és a Csapókerti Általános Iskolával állapodtak meg, a bicskei tábor lakói a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolába, a Bicske Városi Óvoda Kakas Tagóvodájába, illetőleg a fővárosi székhelyű Than Károly Ökoiskolába járhatnak, míg a vámosszabadi befogadóállomásról Győrbe, a Szigeti Tagóvodába és a Fekete István Általános Iskolába küldik a bevándorlók csemetéit.
A menedékkérő tanköteles kiskorúak számára a hivatal köteles biztosítani az oktatást – szögezte le lapunknak a BÁH. Hozzátette: a gyermekek életkoruknak megfelelő intézményes oktatása és nevelése érdekében a menekültügyi hatóság átvállalja a kérelmező gyermekek közoktatási költségeit, amíg a befogadó intézményben tartózkodnak. Mint írták, a menekültügyi hatóság megtéríti az óvodai neveléssel, valamint az általános iskolai és középfokú iskolai neveléssel összefüggésben felmerült indokolt költségeket (speciális szükségletek esetén is), beleértve az iskolába/óvodába járáshoz igénybe vett utazási jegyek és bérletek árát, a menza költségeit és a kollégiumi elhelyezés díját is.
– A most kezdődő tanévben akár száz migráns tanulót is képesek lennénk fogadni, de még nem tudjuk, hányan iratkoznak be, mivel az eddigi tapasztaltok szerint a családok gyakran napok, hetek alatt továbbállnak – mondta lapunknak Bárányos József, a Bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola vezetője. Az igazgató kiemelte: kapacitás van, így ha lesz igény, mindenkinek jut férőhely, de nem számítanak tömegekre.
– Az első féléves létszámadatok alapján áprilisban húsz migráns diákot iskoláztunk volna be, közülük végül mindössze egy kezdte meg ténylegesen tanulmányait, de néhány héten belül – mire rendeződött volna, hogy melyik osztályban, hogyan tudjuk elhelyezni – tovább is állt a család. Jelenleg tudtommal több mint kétszáz gyerek van a bicskei befogadóállomáson, de nem tudom, ezek közül hányan tankötelesek – mondta az igazgató. Emlékeztetett arra is, hogy 2010 előtt a bevándorló családok többnyire hosszabb távra terveztek Magyarországon, akkoriban főleg örmény diákból volt sok náluk. Az oktatás módszertanáról elmondta: náluk az a taktika vált be, hogy a migráns gyerekeket integrálják a korosztályuknak megfelelő iskolai csoportba, vagyis együtt tanulnak a magyarokkal.
– Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyerekek között nem jelentenek nagy problémát a nyelvi hiányosságok. Aki hosszabb távon velünk marad, az többnyire két-három hónap alatt beszokik annyira, hogy egészen jól elboldogul, és megérteti magát. A menekült gyerekek egy része ráadásul beszél angolul, őket pedig a nyelvtanáraink remekül tudják segíteni – tette hozzá Bárányos József.
Nem különítik el a bevándorlók gyerekeit a debreceni Pósa Utcai Óvodában sem, ahol 2008 óta foglalkoznak migránsokkal. Kardosné Nagy Mária, az intézmény vezetője azt mondja: általában havi 8-12 gyermek csatlakozik hozzájuk a helyi menekülttáborból, akiket a többiekkel együtt, vegyes csoportokban nevelnek.
– A tanévkezdő létszámot még mi sem tudjuk, erről augusztus közepén fogunk egyeztetni a befogadóállomással. Előbb nem is érdemes, hisz óriási a fluktuáció, sokszor a beiratkozók csak pár napot vannak velünk – fogalmazott a vezető óvónő. Mint mondta, az intézmény sajátossága, hogy nincs korosztály szerinti elkülönítés, vagyis kis-, középső és nagycsoport, hanem csakis vegyes csoportokkal dolgoznak.
– A menekült gyermekek azért sem lógnak ki a sorból, mert óvodánkban jócskán vannak hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, mozgás- vagy látássérült gyerekek csakúgy, mint kiemelkedő tehetségek vagy épp autizmussal élők, tehát eleve nagyon széles spektrumot fogunk át. A kicsiket ezek miatt az első pillanattól kezdve nagyfokú el- és befogadásra neveljük, az előítéletmentesség az egyik fő alapelvünk, így a különbözőség nem okoz gondot. Ami pedig a nyelvtudást illeti, vannak több nyelvet beszélő kollégáink, és a nagyobb migráns gyerekek között elég sokan tudnak angolul. Előfordul olyan is, hogy valamelyik közös nyelvet bíró szülő segíti az óvónők és a gyerekek közti megértést, de azt látjuk, hogy utánzással rengeteg mindent hamar elsajátítanak a magyar gyerekektől a migránsok. Gyakorlatilag pár hónap alatt meg is tanulják azokat az alapvető dolgokat, amivel az egyszerűbb szituációkban meg tudják értetni magukat. A legfontosabb célunk egyébként a menekült gyerekeket illetően, hogy boldogulásuk érdekében minél jobban elsajátítsák a magyar nyelvet, és hogy biztonságban érezzék magukat – hangsúlyozta Kardosné Nagy Mária.
