Új betegségeket hozhat a menekülthullám

A migránsok nem feltétlenül tudják, hogy fertőző megbetegedésük van. A megelőzéshez nem elég egy hideg vizes kézmosás.

Jellemzően Szegedre, majd Budapestre kerülnek, csak ezután jutnak el Debrecenbe vagy a más menekülttáborba azok az illegális menekültek, akik Magyarországra jönnek, és még a határ közelében elkapják őket . A migránsok orvosi vizsgálatára vonatkozó, közegészségügyi követelményeket is tartalmazó belügyminisztériumi (BM) rendelet módosítása április óta van érvényben, e szerint a menekülteknek kötelező orvosi vizsgálaton kell átesniük. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) tájékoztatása szerint a migránsok egészségügyi szűrése már akkor megtörténik, amikor először találkoznak a rendőrséggel.

– Előfordulhat azonban, hogy az első vizsgálatnál nem derül ki egy betegség, de ez nem feltétlenül azért van, mert az érintettek be akarnák csapni a hatóságot, hanem azért, mert nem is tudják, hogy például hastífuszuk van, amellyel megfertőzhetik a környezetüket – fejtette ki Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője. Ócsai Lajos szerint a problémát az okozza, hogy a menekültek megfordulnak a várótermekben, a vasúti kocsikban, amelyeknek a fertőtlenítése eleve nehézkes feladat, így a szakember szerint ez kockázatot jelent a járványügyi biztonságra. Megjegyezte: a gyomor- és bélrendszer fertőzései nagyon könnyen terjednek, és annyi is elegendő hozzá, hogy egy hideg vizes kézmosás után a kézen maradt kórokozó átkerül például egy szelet kenyérre, amit valaki más megeszik.

– Bizonyos fertőző betegségeket ráadásul csak bakteriológiai vizsgálattal lehetne kimutatni. Ócsai szerint a hepatitis A vírus (fertőző májgyulladás) például már akkor fertőz, amikor még az illető nem is tud róla, hogy beteg. Ez ellen létezik ajánlott védőoltás, de nem ingyenes, éppen ezért alacsony a magyar lakosság átoltottsága. A vérhas, a hastífusz és malária ellen sincs kötelező védőoltás Magyarországon.

– Hazánkban kiemelten jó járványügyi helyzetről beszélhetünk, ez egyrészt az alacsony átoltottságnak köszönhető, másrészt annak, hogy kevés a fertőző beteg – mondta Ócsai. A vérhas például negyven éve még tízezer embernek okozott panaszokat, mára azonban jelentősen csökkent ez a szám, évi kétszáz betegre. Ha viszont a fertőző forrás ismét bejön az országba, újból felütheti a fejét a betegség.

A szűrések egy részét csak a befogadóállomásokon végzik el, ahová a menekültek napokig utaznak, vagy el sem mennek oda. A migránsok nagy része ugyanis pályaudvarokon, parkokban telepszik le, és onnan indulnak tovább Nyugatra. A Magyar Nemzet tudósítójának csütörtöki informá-ciói szerint a Keleti pályaudvarnál tartózkodó migránsok között rengeteg a gyermek, az önkéntes segítők pedig arról számoltak be, hogy közülük többen betegek, de a szülők nehezen engedik meg, hogy megvizsgálják a kicsiket.

– A migránsok védőoltási státusát nem ismeri senki, gyakran még ők maguk sem. Lehet, hogy többségük kapott már egy-két oltást valahol, valamikor, de hogy milyen a védettségük, nem lehet tudni, ahogy azt sem, hogy milyen kórokozókat hordozhatnak – mondta Ócsai. Az ÁNTSZ-től kapott tájékoztatásban is az olvasható, hogy a migránsok általában nem tudják igazolni, milyen védőoltásokat kaptak korábban.

Azok, akik menedékkérelmet terjesztenek elő, a menekültügyi hatóság munkatársaival találkoznak, ők pedig a kijelölt befogadó- állomásra irányítják a kérelmezőt – közölte lapunkkal a BÁH. Miután a menekült megérkezik, a táborbeli hivatal értesíti a területileg illetékes járási népegészségügyi intézet járási tiszti főorvosát, aki gondoskodik a megfelelő szűrések elvégzéséről. Az ÁNTSZ ezzel kapcsolatban arról számolt be, az elrendelt szűrések általában a tbc, HIV, szifilisz, hastífusz és paratífusz baktériumhordozókra, a hepatitis B-re vonatkoznak, de a járványügyi helyzet alapján a járási tiszti főorvos más döntést is hozhat.

Ócsai Lajos szerint azonban az esetek döntő többségében egy migráns beadja ugyan a kérelmét, de másnap elhagyja a tábort, és soha többet nem megy vissza oda. Így ha leveszik is tőle a vizsgálati anyagot, szinte biztos, hogy az eredményről már nem tudják értesíteni őt. Tény, hogy a magyar hatóságokat is leterheli a migránsok hatalmas tömege. A szegedi önkormányzat civilek támogatásával például mobil mosdókkal, illemhelyekkel és kézmosókkal igyekszik fenntartani a város közegészségügyi biztonságát. A vasútállomáshoz érkező migránsok után összeszedik a szemetet, és hipóval fertőtlenítik a padokat, közterületeket. Az önkénteseknek zárt cipőt és gumikesztyűt kell viselniük.

Lapunk legfrissebb információi szerint hétvégenként már a HM Egészségügyi Központ speciális mentői is dolgoznak Szegeden és környékén, naponta mintegy háromszáz határsértőt látnak el. Számukra a felszerelést és a személyzetet a HM Egészségügyi Központ, az egészségügyi szakemberek ellátását és szállását pedig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság biztosítja. Korábban megírtuk, a szegedi határrendészeti kirendeltségen tavaly ősszel adták át az egészségügyi áteresztő pontot, itt vizsgálják meg először a migránsokat, lényegében háziorvosi szintű ellátás történik. A nap huszonnégy órájában hat orvos és négy felcser dolgozik. Ha olyan problémára bukkannak, amelyet nem tudnak kezelni, a migránst egészségügyi intézménybe szállítják. Az áteresztő pont fontos feladata a fertőző betegségek kiszűrése, ehhez megfelelő felszerelése és elkülönítőhelyisége van a rendőrségnek.