Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója arról beszélt, hogy az egészségtelen táplálkozás számos betegség forrása, és a gyermekkori elhízás mellett káros kihatással lehet a fiatalok mentális egészségére is.
Úgy vélte, Magyarország jó úton jár, hiszen több olyan kezdeményezés született az elmúlt években, amelyekben az egészség és a népegészségügy kapott kiemelt szerepelt, utalt a népegészségügyi termékadó vagy a transzzsírsavrendelet bevezetésére.
Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár azt emelte ki, hogy az egészségmegőrzés elsősorban a megelőzésről szól, amelynek egyik fontos eleme a közétkeztetés. Ha egészségesebben akarunk élni, akkor változtatni kell, sokkal több zöldséget, gyümölcsöt kell enni, és kevesebb cukrot, sót, zsiradékot kell fogyasztani – mondta, hozzátéve, a gyerekek 30-40 százaléka túlsúlyos, és általában az, aki gyermekként túlsúlyos, felnőttkorában is az lesz.
Figyelni kell az étkezésre is, hogy a „szörnyű népegészségügyi mutatók megváltozzanak” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Fűrész Tünde család- és népesedésügyért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy szemléletformálás kell a közétkeztetésben, amihez a közétkeztetők, a pedagógusok, a szülők és a gyerekek pozitív hozzáállására is szükség van. Úgy látja, a kezdeti tapasztalatok biztatók ezen a téren.
Paller Judit országos tisztifőorvos elmondta, az egészségünket leginkább az életmód befolyásolja, ezen belül is a táplálkozás és a mozgás, az állam feladata pedig biztosítani azokat a körülményeket, jogszabályokat, amelyek mentén befolyásolni tudja a táplálkozási környezetet. Jelezte, volt idő felkészülni a rendeletre, hiszen az csak most, hároméves türelmi idő után lépett hatályba.
Martos Éva, az OGYÉI főigazgató-helyettese arról beszélt, számos korábbi felmérés azt igazolta, hogy reformra szorul a közétkeztetés. A szakember szerint is szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az új ízeket, ételeket kipróbálják mind a szülők, mind a gyerekek.
Szeptember 1-jétől kötelező alkalmazni a közétkeztetési rendeletet, amely részletesen szabályozza a bölcsődékben, óvodákban, iskolai menzákon, kórházakban adható ételek összetételét és elkészítésének szabályait.
A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait is, például azt, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő.
Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet.
Az átalakuló közétkeztetésről számos tájékoztató kiadvány, oktatófilm is készül, de roadshow keretében is igyekeznek a szakemberek elmondani és megértetni azt, miért fontos tudatosabban táplálkozni, többet mozogni az egészség megőrzése érdekében.
