Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója arról beszélt, hogy az egészségtelen táplálkozás számos betegség forrása, és a gyermekkori elhízás mellett káros kihatással lehet a fiatalok mentális egészségére is.
Úgy vélte, Magyarország jó úton jár, hiszen több olyan kezdeményezés született az elmúlt években, amelyekben az egészség és a népegészségügy kapott kiemelt szerepelt, utalt a népegészségügyi termékadó vagy a transzzsírsavrendelet bevezetésére.
Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár azt emelte ki, hogy az egészségmegőrzés elsősorban a megelőzésről szól, amelynek egyik fontos eleme a közétkeztetés. Ha egészségesebben akarunk élni, akkor változtatni kell, sokkal több zöldséget, gyümölcsöt kell enni, és kevesebb cukrot, sót, zsiradékot kell fogyasztani – mondta, hozzátéve, a gyerekek 30-40 százaléka túlsúlyos, és általában az, aki gyermekként túlsúlyos, felnőttkorában is az lesz.
Figyelni kell az étkezésre is, hogy a „szörnyű népegészségügyi mutatók megváltozzanak” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Fűrész Tünde család- és népesedésügyért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy szemléletformálás kell a közétkeztetésben, amihez a közétkeztetők, a pedagógusok, a szülők és a gyerekek pozitív hozzáállására is szükség van. Úgy látja, a kezdeti tapasztalatok biztatók ezen a téren.
Paller Judit országos tisztifőorvos elmondta, az egészségünket leginkább az életmód befolyásolja, ezen belül is a táplálkozás és a mozgás, az állam feladata pedig biztosítani azokat a körülményeket, jogszabályokat, amelyek mentén befolyásolni tudja a táplálkozási környezetet. Jelezte, volt idő felkészülni a rendeletre, hiszen az csak most, hároméves türelmi idő után lépett hatályba.
Martos Éva, az OGYÉI főigazgató-helyettese arról beszélt, számos korábbi felmérés azt igazolta, hogy reformra szorul a közétkeztetés. A szakember szerint is szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az új ízeket, ételeket kipróbálják mind a szülők, mind a gyerekek.
