A megismételt eljárásban Rejtő E. Tibor volt bankvezetőt és Forró Tamás vállalkozót, újságírót felmentették a vádak alól.
A 18 vádlott közül Kulcsár Attila mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük Kerék Csaba 3 év 9 hónapot, a többiek 2 évet vagy annál kevesebbet. Több vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és voltak olyanok is, akiknek az ügyében felmentő rendelkezést hozott.
A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében sokmilliárdos nagyságrendű. A vádlottak közül többeket 150-250 millió forint körüli vagyonelkobzással sújtottak, többeket pedig sok tíz millióssal. A vagyonelkobzással sújtott cégek listáját perceken át sorolta a bíróság, volt köztük több száz millió forintos, illetve sok százezer eurós vagy dolláros tétel.
Az eljárás bűnügyi költségéből 43 millió forintot az állam visel.
A 2003-ban kipattant brókerbotrány lényege az ügyészség szerint, hogy 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd.
Az ügyészség 2005-ben emelt vádat. A Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Társai közül többen kaptak sokéves börtönbüntetést és több tíz millió, esetenként több száz millió forintos vagyonelkobzást.
Az ügy fellebbezések folytán 2010-ben a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést, és új eljárást rendeltek el, amely fél évtizede, 2010 decemberében kezdődött el az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében.
A büntetőper elhúzódása kapcsán a törvényszék szóbeli indoklásában kedden kiemelte a többi között azt, hogy a sértett K&H Bank koncepciója változott az eljárás során, és időnként szereptévesztésbe is került. Voltak bizonyítékok, amelyek csak évekkel az eljárás megindulása után kerültek elő, a büntetőpert pedig egyes, a kártérítésekkel kapcsolatos perekhez szükséges információk felkutatására is megpróbálták felhasználni.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint „a vádemelést megelőzően terjedelmét és kárértékét tekintve nem indult ilyen büntetőeljárás Magyarországon” 2003-ig, Darák Péter, a Kúria elnöke a tizenkét és fél éve zajló eljárás kapcsán a közelmúltban úgy fogalmazott: a nagy ügyekkel nem tud mit kezdeni egy olyan rendszer, amely futószalagra van beállva. Ilyen esetekben többleterőforrásokra van szükség.
Kulcsár Attila vallomásai kapcsán a bíró azt mondta: ezek az eljárás különböző szakaszaiban eltérőek voltak, változott a volt bróker védelmi taktikája, hogy éppen mit akar beismerni. Kulcsár megpróbálta irányítani az eljárást, ugyanakkor több ponton szavahihetőnek bizonyult, vallomásának egyes részleteit más bizonyítékok is alátámasztották.
A bíróság szerint Kulcsár Attilát vádbeli tevékenységére nem jogosította fel munkaköri leírása, ezt leginkább munkáltatója, a brókercég vezetése, illetve ügyfelei, megbízói ráutaló magatartása révén végezhette. (Ezzel kapcsolatban ugyanakkor egyes védők az ítélethirdetés szünetében arról beszéltek: így fogalmilag kizárt, hogy Kulcsár sikkasztást kövessen el, hisz a pénzt jogilag nem rá, hanem a brókercégre bízták az ügyfelek.)
Kulcsárt egy – jelen ügy egésze szempontjából kis súlyú – 120 milliós csalás miatt is elítélte a bíróság, mert abban az esetben a vádlott beismerte, hogy ügyfeleit tévedésbe ejtve a kapott pénzt a korábbi ügyletek miatt keletkezett hiányok pótlására fordította.
Rejtő E. Tibor felmentése kapcsán a bíróság azt emelte ki: önmagában az a 2001. nyári bankvezetői e-mail, amely szerint Kulcsár ügyfeleinek nem kell egyenleget küldeni, nem bizonyítja kétséget kizáróan Rejtő bűnösségét. A bíróság rámutatott arra, hogy mire ez az e-mail megszületett, a bűncselekmény-sorozat jelentős része lezajlott, és az ügyfelek túlnyomó része amúgy se kérte a kimutatást. A bankvezető közvetlenül egyébként sem utasíthatta a brókercég dolgozóját.
A bíróság azokra a korábbi kritikákra reagálva, amelyek szerint „rövid a vádlottak padja”, azaz sokan hiányoznak onnan, megjegyezte: csak arról a cselekményről és csak annak a személynek a vonatkozásában dönthet, akit az ügyészség megvádolt.
Az ítélet szóbeli indoklása várhatóan este ér véget. Azt követően kerülhet sor a vád és a védelem elsőfokú döntéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelmeinek bejelentésére, ám már napközben az ítélethirdetés szüneteiben többen jelezték, hogy fellebbezni fognak. Abban az esetben pedig a törvényszék elsőfokú döntése nem emelkedhet jogerőre és a Kulcsár-ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.
Ha a Kulcsár Attilára kedden kiszabott hat és fél év szabadságvesztés büntetés jogerőre emelkedne, akkor az eddig előzetesben, házi őrizetben töltött időt és a lehetséges kedvezményeket figyelembe véve a volt brókernek hozzávetőleg egy évet kellene még börtönben töltenie.
Védője fellebbez. „Amit most hallottunk az indokolásból, különösen amely a rábízás és a sikkasztás vonatkozásában elhangzott, abszolúte nem tudunk vele egyetérteni. Megítélésünk szerint ebben a körben a Fővárosi Törvényszék téves jogi álláspontot foglalt el, határozott meggyőződésem ebben az ügyben hogy rábízás hiányában a sikkasztás bűntettének megállapítására nincs törvényes lehetőség” – fejtette ki a Hír TV-nek Nagy Gábor.
Nem jogerős a kedden kihirdetett elsőfokú döntés, a Fővárosi Törvényszék ítélete ellen a vád és a védelem egyaránt fellebbezett, így mind a 18 vádlott ügye másodfokra kerül. Az ügyészség a felmentéseknél bűnösség megállapításáért, Kulcsár és egyes társai ügyében pedig a büntetés súlyosításáért fellebbezett, az elítélt vádlottak és védőik viszont felmentésért, így egyikük esetében sem emelkedhetett jogerőre az elsőfokú döntés. Mind a 18 vádlott ügye másodfokon folytatódik a táblán.
Az ügyészség indítványozta Kulcsár Attila és egyik társa előzetes letartóztatását szökés, elrejtőzés veszélye miatt, ám ezt a törvényszék elutasította azzal, hogy a vádlottak eddigi magatartása, illetve a kiszabott büntetések sem indokolják a letartóztatást. Jelenleg a Kulcsár-ügy egyik vádlottja sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt.
