A megismételt eljárásban Rejtő E. Tibor volt bankvezetőt és Forró Tamás vállalkozót, újságírót felmentették a vádak alól.
A 18 vádlott közül Kulcsár Attila mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük Kerék Csaba 3 év 9 hónapot, a többiek 2 évet vagy annál kevesebbet. Több vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és voltak olyanok is, akiknek az ügyében felmentő rendelkezést hozott.
A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében sokmilliárdos nagyságrendű. A vádlottak közül többeket 150-250 millió forint körüli vagyonelkobzással sújtottak, többeket pedig sok tíz millióssal. A vagyonelkobzással sújtott cégek listáját perceken át sorolta a bíróság, volt köztük több száz millió forintos, illetve sok százezer eurós vagy dolláros tétel.
Az eljárás bűnügyi költségéből 43 millió forintot az állam visel.
A 2003-ban kipattant brókerbotrány lényege az ügyészség szerint, hogy 1998 és 2003 között a K&H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. A vádhatóság szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd.
Az ügyészség 2005-ben emelt vádat. A Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Társai közül többen kaptak sokéves börtönbüntetést és több tíz millió, esetenként több száz millió forintos vagyonelkobzást.
Az ügy fellebbezések folytán 2010-ben a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést, és új eljárást rendeltek el, amely fél évtizede, 2010 decemberében kezdődött el az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében.
A büntetőper elhúzódása kapcsán a törvényszék szóbeli indoklásában kedden kiemelte a többi között azt, hogy a sértett K&H Bank koncepciója változott az eljárás során, és időnként szereptévesztésbe is került. Voltak bizonyítékok, amelyek csak évekkel az eljárás megindulása után kerültek elő, a büntetőpert pedig egyes, a kártérítésekkel kapcsolatos perekhez szükséges információk felkutatására is megpróbálták felhasználni.