Kövér: Így nincs értelme az uniónak

Az Országgyűlés elnöke szerint az unió még soha nem volt olyan gyenge, mint most.

A politikus szerint Európa jelenlegi vezetői nem veszik észre vagy nem veszik komolyan azt, hogy az emberek bizalmatlanok velük szemben. „Bizalom nélkül ugyanis semmilyen hosszú távú együttműködés nem képzelhető el” – jegyezte meg. Kövér László szólt arról is, hogy meg kell állítani a lopakodó „brüsszelizációt”, amely – szavai szerint – lépésről lépésre veszi el a döntési kompetenciát a tagállamoktól. Példaként említette, hogy az Európai Parlament tevékenysége nem a bizottság ellenőrzésére, hanem a valódi népképviseleten és a közvetlen ellenőrzésen alapuló nemzeti parlamentek által megvalósított valódi demokrácia korlátozására irányul.

Arra a kérdésre, mi várhat az európai jobbközépre, kifejtette: az unióban egyfajta nagykoalíció kormányoz, „alig-alig különböznek” egymástól a magukat még kereszténydemokratáknak és szociáldemokratáknak mondó politikai elitek, és „ez az inproduktív érdekházasság határozza meg az európai politikát”. Úgy vélte, ha az európai jobbközép politika nem tud visszatérni a konzervatív gyökereihez, és a néhai francia külügyminiszter, Robert Schuman hitvallását – miszerint Európa keresztény lesz, vagy nem lesz – nem tudja újra magáévá tenni, „ha nem tud kibújni a korrupt baloldal öleléséből”, akkor a rendszeren kívüli bal- és jobboldali pártok törnek majd előre a választásokon.

Kövér László beszélt a Právo című cseh napilapnak adott interjújáról is, amelyben kijelentette, hogy „egyáltalán nem lett volna szabad, hogy a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon, amennyiben jogrendjükben olyan törvény van, amely a kollektív bűnösség elvén alapul”. A házelnök ezzel kapcsolatban a Magyar Hírlapnak nyilatkozva jelezte: az interjúban üdvözölte a visegrádi országok együttműködését az ország déli határszakaszának megvédésében, és kifejtette, hogy „ez precedens lehet arra, hogy a történelmi tanulságokat levonva, a közös érdekeket felismerve képesek vagyunk közösen cselekedni”; reményét fejezte ki továbbá, hogy egyszer majd az ilyen pragmatikus érdekfelismerésből fakadó közös cselekvés reflexszé válik, és elvezethet a közép-európai államok megbékéléshez.

„A nyilatkozatomban nem mondtam, hogy követeljük a (Benes-)dekrétumok eltörlését, de újra elutasítottam a kollektív bűnösség elvét, amit korábban már számtalanszor megfogalmaztunk. Egy magyar politikus a jövőben sem mondhat mást erről. Meggyőződésem, hogy Közép-Európának hivatása van az egységes Európában, de ezt csak akkor képes betölteni, ha a térség népei képesek az őszinte és kölcsönös kiengesztelődésre, ha belátják, hogy nemzeti önazonosságukat nem a velük együtt élő más népek önazonosság-védő törekvései fenyegetik. A valódi megbékélés felé pedig az első lépés annak belátása, hogy a világháborúban a győztesek oldalán is követtek el bűnöket, s a vesztesek is szenvedhettek el méltánytalanságokat, sőt lehettek áldozatok is” – fogalmazott Kövér László.