A politikus szerint Európa jelenlegi vezetői nem veszik észre vagy nem veszik komolyan azt, hogy az emberek bizalmatlanok velük szemben. „Bizalom nélkül ugyanis semmilyen hosszú távú együttműködés nem képzelhető el” – jegyezte meg. Kövér László szólt arról is, hogy meg kell állítani a lopakodó „brüsszelizációt”, amely – szavai szerint – lépésről lépésre veszi el a döntési kompetenciát a tagállamoktól. Példaként említette, hogy az Európai Parlament tevékenysége nem a bizottság ellenőrzésére, hanem a valódi népképviseleten és a közvetlen ellenőrzésen alapuló nemzeti parlamentek által megvalósított valódi demokrácia korlátozására irányul.
Arra a kérdésre, mi várhat az európai jobbközépre, kifejtette: az unióban egyfajta nagykoalíció kormányoz, „alig-alig különböznek” egymástól a magukat még kereszténydemokratáknak és szociáldemokratáknak mondó politikai elitek, és „ez az inproduktív érdekházasság határozza meg az európai politikát”. Úgy vélte, ha az európai jobbközép politika nem tud visszatérni a konzervatív gyökereihez, és a néhai francia külügyminiszter, Robert Schuman hitvallását – miszerint Európa keresztény lesz, vagy nem lesz – nem tudja újra magáévá tenni, „ha nem tud kibújni a korrupt baloldal öleléséből”, akkor a rendszeren kívüli bal- és jobboldali pártok törnek majd előre a választásokon.
Kövér László beszélt a Právo című cseh napilapnak adott interjújáról is, amelyben kijelentette, hogy „egyáltalán nem lett volna szabad, hogy a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon, amennyiben jogrendjükben olyan törvény van, amely a kollektív bűnösség elvén alapul”. A házelnök ezzel kapcsolatban a Magyar Hírlapnak nyilatkozva jelezte: az interjúban üdvözölte a visegrádi országok együttműködését az ország déli határszakaszának megvédésében, és kifejtette, hogy „ez precedens lehet arra, hogy a történelmi tanulságokat levonva, a közös érdekeket felismerve képesek vagyunk közösen cselekedni”; reményét fejezte ki továbbá, hogy egyszer majd az ilyen pragmatikus érdekfelismerésből fakadó közös cselekvés reflexszé válik, és elvezethet a közép-európai államok megbékéléshez.
