Lázár: Meghonosodott a feljelentés kultusza

Az áfacsökkentésről és a kivándorlásról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztések lehívásának lezárásáról számolt be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Politikai szempontból úgy jellemezte ezt a munkát, hogy az MSZP megtervezte és ellehetetlenítette a források lehívását, a mostani kormány pedig megmentette és kifizette őket.

Lázár János tájékoztatása szerint a hétéves ciklusban Magyarország 9536 milliárd forint értékben kötött fejlesztési szerződést, és mára 9041 milliárdot kifizetett. Ebből a 2010-es kormányváltásig csak 940 milliárd forintot fizetett ki a szocialista kabinet – tette hozzá, megköszönve az állami alkalmazottak és tisztviselők elmúlt ötéves munkáját. Beszámolt arról is, hogy a kormány nevében kezdeményezi a parlamentnél, hogy a tavaszi ülésszakban vitassák meg a fejlesztési ciklus tanulságait.

Szavai szerint Magyarország az elmúlt hét évben 2500 milliárd forintot fizetett be az EU kasszájába, a 2004-es társulási szerződéssel pedig lemondott függetlensége egy jelentős szeletéről, elsősorban a piacvédelemről, a kereskedelempolitikai önállóságról, a szabad és lehetséges vámok lehetőségéről, azaz a csatlakozás gazdasági következményekkel járt. Magyarország azonban az elmúlt hét évben az uniós pénzeknek is köszönhetően fejlődött, s a gazdagabb tagországok is jól jártak. A forrásfelhasználás részleteiről szólva kifejtette: az érintett időszakban 133 ezer pályázat érkezett be, ebből 73 ezer volt nyertes, ami 43 ezer pályázót jelent. Ezek közül 28 ezer cég, 25 ezer pedig önkormányzati, civil vagy állami program volt.

A politikus ismertette azt is, hogy ebben az időszakban 236 kilométer vasút épült vagy újult meg az országban, 1066 kilométer kerékpárút létesült, 537 kilométer új utat építettek, és 2849 kilométert újítottak fel. Lázár elmondta, hogy 2010 óta 500 ezer új munkahely jött létre, ezek közül 134 ezerhez vettek igénybe uniós támogatást. Összesen 28 ezer kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást, 366 milliárd forint jutott kutatás-fejlesztésre, 314 milliárd forint a turizmusra, 197 milliárd a közigazgatás korszerűsítésére. A vállalkozások 1651 milliárd forint támogatást hívtak le, megújult 521 iskola, 20 egyetem és 163 kórház – sorolta. A miniszter megemlítette azt is, hogy munkaerőpiacra visszavezető képzésekben 1,3 millió ember részesült uniós forrásból. Szólt arról is, hogy 5 millió ember lakásának szennyvízkezelését oldották meg, 3 millió embert érintenek az ár- és belvízvédelmi programok, s 7,9 millió ember számára lett egészségesebb az ivóvíz.

Idén 2400 milliárd forint EU-s pénzt fizettek ki, ami hozzájárult a gazdasági növekedéshez – mondta Lázár, s kitért arra is, hogy a pénzek felhasználásának szabályossága megfelel az uniós átlagnak, mintegy 9000 milliárd forint elköltése után kevesebb mint 2 százaléknyi hibát talált az EU. A több vizsgálatot azzal indokolta, hogy 2010 után meghonosodott a „feljelentés kultusza”.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az elhangzottakra reagálva azt mondta: Magyarország feladta függetlensége jelentős részét a csatlakozással, s ez nem sikersztori, hanem „az eutanázia minősített esete”. Az ellenzéki politikus a szerződések újratárgyalását sürgette.

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint a kormány idegen tollakkal ékeskedik, és nem tett mást, mint végrehajtotta azt, amit a szocialista kormány eltervezett. Mint mondta, azt látja, hogy a fejlesztési pénzekből intenzíven gazdagodtak a barátok, sok közbeszerzést ugyanaz nyert, s ez hibás logika.

Hargitai János (KDNP) komoly teljesítménynek neveztem, hogy a kormány 100 százalékig le tudta hívni a forrásokat, miközben 2012-ben még az Európai Bizottság is azzal számolt, hogy 25-30 százalék el fog veszni. A keretet valóban az MSZP alkotta, de ha lehetett volna rajta változtatni, akkor még hatékonyabban és más célokra is jutott volna pénz – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Gőgös Zoltán az új építésű lakóingatlanok forgalmi adójának miniszterelnök által bejelentett csökkentéséről azt mondta, minden áfacsökkentésnek örülni kell, de várták, hogy ezt a bejelentést kiegészítik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével. Érvelése szerint a lakóingatlanok áfájának csökkentése 11-12 ezer embert, az élelmiszerek áfájának csökkentése viszont sok millió embert érinthet. Jelezte, hogy kihasználják az alkalmat, és módosító javaslatot nyújtanak be egyebek között a tej, egyes kenyérfajták, a tojás áfájának csökkentésére.

Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke szerint a kétszínűség iskolapéldája, amit a szocialista politikus mond, hiszen az MSZP kormányon 15-ről 25 százalékra emelte az általános forgalmi adót. A szocialisták csak a választás előtt csökkentették az áfát, majd a választás után ismét felemelték – közölte, hozzátéve: az áfaemelés mellett a személyi jövedelemadót is emelték. A lakóingatlan-áfa csökkentéséről elmondta, ez segít abban, hogy olcsóbban lehessen lakáshoz jutni, és szolgálja azt, hogy Magyarországon mindenki hozzájuthasson egy megfizethető árú otthonhoz. Emellett fellendíti a gazdaságot, munkahelyeket teremt – sorolta a várt előnyöket.

Szél Bernadett (LMP) szerint rengeteg magyar dolgozik külföldön, amit bizonyít, hogy tavaly rekordösszeget, 920 milliárd forintot utaltak haza. Mint mondta, ezek az emberek nem romantikus kalandvágyból távoztak az országból, többségük azért ment el, mert nem tud megélni Magyarországon. Hozzátette: most már azért is lehet izgulni, hogy késik a fizetés, bár lehet, hogy ez „az államtitkár-hadseregnek nem gond”. Kövér László hétvégi, a Fidesz kongresszusán elmondott beszédére reagálva azt mondta, ha a házelnököt zavarja a demográfiai helyzet, akkor azért kellene tenni, hogy ne menjen el a szülőképes korú nők 6-8 százaléka külföldre. Ehhez tisztességes fizetésekre és rugalmas munkavállalási formákra van szükség – hangsúlyozta.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piaci államtitkára szerint az ellenzéki pártok elhallgatják, hogy a magyar gazdasági és foglalkoztatási adatok pont az ellenkezőjét mutatják annak, amit mondanak. Elmondta, négymillió felett van a foglalkoztatottak száma, a gazdaság tartós növekedési pályára állt, a reálbérek pedig nőnek. A fiatalok foglalkoztatását segíti a munkahelyvédelmi akció, 2014 és 2020 között pedig 200 milliárd forint uniós forrás van erre a célra, amivel legalább 180 ezer fiatalnak tudnak segíteni – részletezte.