Megoldatlan a hajléktalan párok lakhatása

Figyelmen kívül hagyják, hogy a tartósan munkanélküli emberek jövedelem híján nem tudnak megtakarítást felhalmozni.

– Az olyan párokat, amelyeknek kétéves tartózkodásuk alatt nem változott pozitívan a jövedelmi helyzetük, és jogviszonyuk is lejárt, más hajléktalanszállóra tudtuk csupán elhelyezni – ezt már Laorencz Károly, a Baptista Integrációs Központ intézményvezető-helyettese tette hozzá. Az ellátásra szorulók egy idő után ismét megjelennek, fenntartva ezzel a hajléktalanságban élés körforgását.

– Jelenleg Magyarországon a hajléktalan párok hajléktalanszállón történő elhelyezése nincs megoldva, hivatalosan a jogszabály nem is ad rá lehetőséget – vélekedett Telepóczki Gábor, a Magyar Vöröskereszt országos szociális szakmai vezetője. Hozzáfűzte, foglalkozni ugyanakkor kellene a kérdéssel, mert számos fedél nélküli, ellátásra szoruló pár van, amelyek lakhatáshoz szeretnének jutni. A Vöröskeresztnél úgy vélik, hogy egy jövőbeni, az állam vagy az Európai Unió által indított kísérleti projekt keretében valós igényeknek megfelelő szolgáltatást lehetne kiépíteni. Így már működő intézményeket lehetne átszervezni, vagy a jelenleg bérlő nélküli önkormányzati bérlakásokból párok számára lakóteret kialakítani.

A szakember szerint megoldást jelentene, ha a főváros VIII. kerületében lévő, Diószeghy Sámuel utcai nappali szociális központjuknál található, már meglévő önkormányzati bérlakásokból tudnának ingatlanokat bérelni, vagy megvásárolni és átalakítani úgy, hogy közben a közösségi tér is megmaradhasson. Ebben az esetben ugyanis a hajléktalanellátó szolgáltatásai megmaradnának, elérhető közelségben lennének, mégis kialakulhatna az intim tér a párok számára.

Mivel a párok akkor sem tudnak megfizetni egy albérletet, ha mindketten közfoglalkoztatotti bért kapnak, mindenképpen szükség volna valami más megoldásra. Laorencz Károly szerint ilyen áthidaló lehetőség lehetne olyan intézmény, páros átmeneti szállás, amely megfizethető térítési díjjal nyújtana elhelyezést; ahol nem egy-két, hanem öt-hat évig vagy akár tovább tartózkodhatnak a hajléktalan párok. Megoldást jelenthetne még az olyan támogatási forma, amely lehetővé tenné, hogy akinek biztos jövedelme van, a támogatás révén kikerüljön a hajléktalanellátásból, és akár munkásszállón kapjon elhelyezést.

Mindez azért is fontos volna, mert a hajléktalan párok esetén az erőforrások összeadódnak, ami segíti a reintegrációt. Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője kifejtette: régi igazság, hogy a párok rehabilitációjára sokkal nagyobb az esély, mint a különélőkére; nemcsak azért, mert afféle közös háztartást alkotva a két ember jövedelme (ami lehet munkabér, nyugdíj, járulék, segély) összeadódik, hanem azért is, mert együtt sokkal könnyebb szembenézni a mindennapos kihívásokkal. Hoszszú távon csak akkor tartható fenn az átmeneti szálláshoz hasonló magasabb szintű ellátás, ha az érintettek képessé válnak saját erőből fedezni a költségeket. Ha ezt hónapok vagy fél év alatt sem sikerül elérni, valamilyen más megoldást kell találni.

Romhányi Tamás közölte: szervezetüknek nincs külön koedukált szállója – bár a téli krízisellátásban náluk is van lehetőség rá, hogy az utcán élő pároknak a menedékhelyen se kelljen elhagyniuk egymást, de ez csupán kivételes helyzetre adott válasz, és nem az átmeneti szállókat érinti. A szeretetszolgálatnál a rehabilitálható hajléktalan párok esetében, amelyeknek van saját jövedelmük, munkájuk, inkább az intézményen kívüli elhelyezésre törekszenek. A szervezet kapcsolatban áll több olyan olcsó szálláslehetőséget kínáló vállalkozással, ahol megoldható a párok elhelyezése, és a térítési díj nem sokkal magasabb, mint az átmeneti szállón. Kétségtelen, hogy szigorúan veszik a fizetési határidőt, de az érintettek továbbra is élhetnek a máltaiak támogatásával, így mindennapi életvitelük, ezáltal lakhatásuk, étkezésük könnyebbé válik.

Az ünnepek alatt 85 százalékos kihasználtsággal működtek a Menhely Alapítvány hajléktalanoknak fenntartott melegedői – mondta Aknai Zoltán, a szervezet igazgatója az állami televízióban. Elmondása szerint sokan azért nem veszik ilyenkor igénybe ezeket az intézményeket, mert nem szeretik a karácsonyt, vagy van olyan családtagjuk, akihez ilyenkor pár napra el tudnak menni. Aknai Zoltán szerint karácsonykor többen érzik úgy, hogy segíteniük kell az elesetteken, több baráti társaság hajléktalanoknak főz, és a Menhely Alapítvány melegedőiben osztják ki az ételt.

(MTI)