A strasbourgi székhelyű EJEB az ítélethozatal eredményét ismertetve kedden közölte: nem fogadta el Budaházy György azon indoklását, hogy a demonstráció politikai döntés által kiváltott spontán megmozdulás volt.
Az emberi jogok európai egyezményének a gyülekezési szabadságról szóló 11. cikkelyére támaszkodva a bíróság mérlegelte és nem találta arányosnak a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog használatának mértékét és a közlekedési fennakadások által okozott kárt – áll az EJEB indoklásában.
Budaházy György azért szervezett megmozdulást Budapest egyik legforgalmasabb hídjára a 2002-es országgyűlési választások után, hogy halasszák későbbre a szavazólapok megsemmisítését és számolják újra a voksokat.
Budaházy néhány társával a híd valamennyi sávját elfoglalta, akadályozva ezzel a forgalmat – mindegy 23 ezer ember közlekedését zavarva – reggel nyolc és déli tizenkét óra között. Budaházy ellen a magyar hatóságok eljárást indítottak, és végül az anyagi károk megtérítésére és 30 nap közmunkára ítélték.
Az EJEB keddi ítéletében elmarasztalta Magyarországot a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás miatt, amely a bíróság szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, és sérti a megkülönböztetés tilalmát.
A strasbourgi bírói testület közleménye szerint az ügy előzménye, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan közalkalmazottként munkát vállaló Fábián Gyulának a jogszabályok módosítása után 2013. július 2-tól felfüggesztették a nyugdíja folyósítását.
A 2013. január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény értelmében a közalkalmazotti jogviszonyban nyugdíjasként továbbfoglalkoztatottaknak le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjnak illetményük melletti egyidejű folyósításáról. A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti, és a közszolgálatban állók között is különbséget tesz, az öregségi nyugdíjban részesülő miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.
A felperes panaszt tett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, ez azonban nem vezetett eredményre, ügyével ezért 2013. december 5-én a strasbourgi bírósághoz fordult.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését, azonban úgy látja, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt.
Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület egyhangúlag elfogadott ítélete szerint a magyar államnak ezért összesen 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszosnak.
