Az uniónak újra alakító, és nem követő szerepet kellene betöltenie a keleti partnerség folyamataiban, hiszen azokat jelenleg nagymértékben Oroszország irányítja – mondta a tárcavezető.
Magyarország pragmatikus együttműködést sürget a gazdaság területén a keleti partnerországokkal, hiszen az Európai Uniónak az az érdeke, hogy Oroszországgal és a körülötte létrejövő regionális gazdasági közösségekkel is kölcsönös érdekek mentén párbeszédet folytasson. Oroszország olyan gazdasági szereplő Európa számára, hogy „bizonyos kérdéseket nem tudunk megoldani akkor, ha nincs a fedélzeten” – tette hozzá.
Az Oroszország elleni szankciók kérdése csak néhány hozzászólásban került elő a miniszteri ülésen – közölte Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: Magyarország tartja magát az uniós döntésekhez, de véleménye szerint a szankciók nem vittek közelebb a minszki megállapodások teljesítéséhez, miközben komoly károkat okozott az orosz, az ukrán, az uniós és a magyar gazdaság számára is. A miniszter megjegyezte, hogy csak Magyarország eddig hárommilliárd dollárt vesztett vállalati szinten a szankciók bevezetése óta.
A keleti partnerség témájában Szijjártó Péter hozzátette, hogy az uniós tagországok külügyminiszterek felfüggesztették a szankciós intézkedéseket Fehéroroszországgal szemben, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy februárban végleg meg is szüntetik őket.
Grúziával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a jövő év elején teljes vízummentességet kellene adni az országnak, elismerve az eddigi reformintézkedéseket és teljesített kötelezettségvállalásokat. Azerbajdzsánt illetően a megbeszélésen energiabiztonsági kérdések kerültek előtérbe, hiszen Európa gázellátásában elengedhetetlen partner a kaukázusi ország.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy az ülésen terrorellenes intézkedésekről is tárgyaltak. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a terrorellenes küzdelem a külső uniós határok védelménél kezdődik; ha naponta ezrek érkeznek illegálisan és regisztráció nélkül az unió területére, az egyértelműen növeli a biztonsági kockázatot.
A külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy Magyarország nagyrabecsüléssel adózik Macedónia előtt, amely nem tagja sem a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, sem az Európai Uniónak, mégis a legnagyobb erőfeszítéseket teszi jelenleg Európa határvédelmének érdekében.
A terrorellenes küzdelemmel kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a nemzetközi kontingens részeként a magyar egységek Irakban a biztosítási feladatokon túl már oly mértékben növelték képzési kapacitásukat, hogy képesek akár egy század egyidejű kiképzésére is.
A terror elől menekülő bevándorlók ügyében a külügyminiszter kifejtette, hogy Libanon, Törökország és Jordánia mellett pénzügyi támogatást kellene nyújtani az iraki kurdisztáni területeken működő menekülttáborok számára is, hogy az elvándoroltak közel maradhassanak hazájukhoz.
Törökországot illetően Szijjártó Péter kiemelte, hogy Budapest elismeri Ankarának a bevándorlási hullám megfékezése érdekében tett erőfeszítéseit, és támogatja a csatlakozási és a vízumliberalizációs folyamatok felgyorsítását.
A külgazdasági és külügyminiszter elmondta , hogy hétfő délután részt vesz Szerbia fejezetnyitó uniós csatlakozási tárgyalásán. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a nyugat-balkáni térség stabilitása érdekében elengedhetetlen ez a folyamat, amelyre Szerbiát felkészültnek tartja Magyarország, nem elfeledve a magyar nemzeti kisebbség jogainak biztosítása érdekében végzett tevékenységét sem.
