Hangunkat kell hallatni az uniós jog megalkotása során is, a magyar identitás szempontjából fontos ügyekben esetenként eltérő álláspontot kell megjeleníteni. Az uniós jog a tagállamok közötti kompromisszumok révén születik meg, ez egyben ereje és gyengesége is az uniós jognak. Amennyiben nincs lehetőség kompromisszumra, úgy adott esetben a vétó lehetőségével is élni kell. Célunk azonban az, hogy ne az együttműködés kerékkötőit, hanem a problémák közös megoldásának egyik aktív szereplőjét lássák bennünk – vélekedett a miniszter.
Az alkotmányos történelmi hagyományok, Európa keresztény gyökerei, a házasság és a család mást jelentenek a mi térségünkben, mint Nyugat-Európában. De idesorolható a nemzetpolitika is. Mi, magyarok nagyon örülnénk, ha az európai fórumok nagyobb figyelmet szentelnének az anyanyelvhasználathoz való jog érvényesülésének a közéletben. Hogy csak az igazságügy területét említse – mondta a miniszter –, szükség van magyarul beszélő és dolgozó ügyvédekre, bírókra, közjegyzőkre a határainkon túl. Ez nem megoldott kérdés, alig van magyar nyelvű jogi oktatás a környező országokban, sőt a jogszabályok magyarra történő lefordítása is kivételnek tekinthető. A részarányos foglalkoztatás elvét nemcsak papíron, de a mindennapokban kell megvalósítani. Trócsányi László hangsúlyozta: e kérdéseket is európai témának tartja, így az európai uniós intézmények sem kerülhetik meg hosszú távon a kisebbségi jogok vizsgálatát.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!