Trócsányi László igazságügyi miniszter kedden, az Országgyűlés európai ügyi bizottsága előtt tartott éves meghallgatásán azt mondta: „tartalmilag a kérdés feltevése szembemegy az európai polgári kezdeményezés céljával”. Az ilyen kezdeményezés eredeti célja ugyanis egy jogalkotási eljárás megindítása, azaz hogy az Európai Unió valamivel foglalkozzon, nem az, hogy „valakivel bűnbakként viselkedjék” – tette hozzá. Trócsányi közölte: vizsgálják, hogy az ügyben milyen lehetőségei vannak Magyarországnak.
A tárcavezető kérdésekre válaszolva hangot adott azon véleményének is, hogy az Európai Unióban nagyon sok bizonytalanság van, és nagyon sok vélemény kezd kialakulni az európai integráció jövőjéről. Nagyon erős euroszkepticizmus kezd kialakulni az egyes tagállamokban – mondta. Az elbizonytalanodás kapcsán szerinte van vertikális és horizontális vita is: az előbbi értelmében a brüsszeli politikai elit és a lakosság között kezd kialakulni ellentét, a horizontális vita a tagállamok között jelentkezik.
Trócsányi László szólt arról, hogy Magyarországnak nagyon aktív európai megjelenése van, a magyar miniszterelnök „számos markáns megnyilatkozást is tesz Európában, amelyre odafigyelnek az emberek, és bizony egyfajta véleményformáló szerepet tölt be”. Ilyen szempontból nyilván van egy ideológiai harc is, és ennek részének tekinti az említett európai polgári kezdeményezést – mondta.
A miniszter szólt arról is, hogy szerinte a magyar határzár felhívta a figyelmet arra, hogy a schengeni határokat őrizni kell. Közölte, hazánk számára a mini-Schengen ötlete elfogadhatatlan.
A visszatoloncolás kérdésében Trócsányi azt mondta, a politikusok Európa-szerte azt nyilatkozták a nyártól kezdődően, hogy a dublini egyezmény halott. Az országok jó része átengedte a határokon a migránsokat anélkül, hogy regisztrálta volna őket, Magyarország viszont betartotta a jogszabályokat. Az nem működik, hogy „a bejöveteli szintnél nem alkalmazzuk a szerződést, majd a visszafordítási résznél újból él, és majd a szabályokat betartó országgal vitetjük el a balhét” – mondta a tárcavezető, hozzátéve: ez kettős mérce lenne, és ez ellen Magyarország fel fog lépni.
Vegyes képet mutat jelenleg Magyarország Kárpát-medencei kapcsolatrendszere: vannak országok, amelyekkel még sosem volt ilyen jó a viszony, mint most, és van, amellyel még sosem volt ilyen rossz – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető beszámolójában kiemelte: Szlovákiával és Szerbiával rendkívül jó a kapcsolat, mert bár az elmúlt időben komoly kihívások, feszültségek, történelmi tehertételek nehezítették az együttműködést, beváltotta a hozzáfűzött reményeket az új megközelítés, amely szerint a pragmatikus együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, a nehéz kérdések tudomásulvétele mellett.
Szijjártó Péter úgy látja, Horvátországgal még sosem volt olyan rossz a kapcsolat, mint most, és a magyar–román viszony is nagy kihívásokat jelent.
Kifejtette: a szomszédságpolitikában nem az a helyes, ha „berúgjuk az ajtót”, azt mondva, hogy amíg bizonyos ügyekben nincs előrelépés, addig nem vagyunk hajlandók tárgyalni. Előnyösebb először a kölcsönös bizalom megteremtésére helyezni a hangsúlyt, bizonyos ügyekben hatékony együttműködést kialakítani, és ennek alapján aztán nagyobb esély nyílik a nehéz ügyek megoldására – közölte. Hozzátette: mindig a helyi magyarok képviselőivel egyeztetve folytatják ezt a politikát, ugyanis leginkább ők tudják, mire van szükségük.
Szijjártó Péter Szlovákiával kapcsolatban elmondta: infrastrukturális sikereket értek el, és közösen lépnek fel bizonyos európai és világpolitikai ügyekben, például a kötelező kvótarendszer ellen is tiltakozik a két ország. Megjegyezte: az együttműködés az MKP-val folyamatos.
Ukrajnát illetően arról beszélt, hogy ez a szomszédos ország van a legnehezebb helyzetben, hiszen háború folyik a területén. Magyarország határozottan kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integrációja mellett, a közös európai döntésekhez tartja magát, mondta Szijjártó, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, nemcsak Oroszországnak, mert csak így lehetséges a helyzet békés rendezése.
A tárcavezető a magyar–román viszonyról kijelentette, hogy Victor Ponta közelmúltban lemondott miniszterelnök tevékenységének következtében rendkívül mély szintre jutott, a politikus sok támadást intézett Magyarország ellen, és ezekre válaszoltak. Hangoztatta: Magyarországgal csak a tisztelet hangján lehet beszélni, az országnak kijár a tisztelet. Ugyanakkor arra is kitért, hogy gazdasági szempontból továbbra is fontos partner Románia.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a magyar–szerb együttműködés kiváló, és úgy vélekedett, a jelenlegi szerb kormány komoly erőfeszítéseket tett ezért. Ez abból is látszott, hogy amikor kerítést építettek a határra, Szerbia megértette, hogy ez nem róla szól – mutatott rá. Arról is beszélt, hogy magyar–szerb kormányzati csúcs lesz jövőre Belgrádban, és gazdaságfejlesztési programot indítanak a Vajdaságban a magyar gazdák segítésére is.
Kiemelte: Horvátországgal viszont mélyponton vannak a politikai kapcsolatok, ehhez a migrációs válság kezeléséről tett kijelentések mellett az is nagy mértékben hozzájárult, hogy Zágráb Magyarország energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető módon nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a két ország közötti interkonnektort.
A magyarországi gáztározók feltöltöttsége 48 százalékos, ezzel és a beszerzési források bővülésével biztosítva van a téli energiaszolgáltatás – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.
Ismertette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014–15-ben is biztosította az ország energiaellátását, tavaly a 6,5 milliárd köbméter kapacitású gáztározók feltöltöttsége 60 százalékos volt.
Éves meghallgatásán a miniszter kiemelte azt is, hogy az NFM a 2007–13-as uniós fejlesztési ciklusban a hatáskörébe tartozó uniós forrásokat száz százalékban felhasználta, forrásvesztéssel nem számol.
Az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának ülésén a nemzeti fejlesztési miniszter úgy vélekedett, hogy Magyarország 2020-ra 20, 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást.
A tárcavezető szólt arról is, hogy az Otthon melege programban 2014 óta 15 milliárd forintot fordítottak pályázatok révén a lakossági energiatakarékos eszközök cseréjére, ezzel 85 ezer háztartásban javult az energiahatékonyság.
Seszták Miklós elmondta, hogy Magyarország a megújuló energia felhasználására 2020-ra vállalt 14,6 százalékos hányadot minden bizonnyal teljesíteni tudja akár már 2018–19-re is, hiszen 2013-ban ez az arány a 7,8 százalékos vállalással szemben 9,8 százalék volt, 2014-ben 11,1 százalékot tett ki, és a 2014–20-as időszakban 750 milliárd forint uniós forrás költhető erre a célra.
A miniszter mindkét bizottság előtt kitért arra, hogy Magyarország tagja lett az Európai Űrügynökségnek, ami lehetővé teszi, hogy a befizetett összeg száz százalékát magyar cégek használják fel a programokban.
Seszták Miklós kiemelte a fogyasztóvédelem erősítését is, és utalt arra, hogy legutóbb az árubemutatók feltételeit szigorították. Példaként említette, hogy árubemutatón nem lehet hitelszerződést kötni, illetve az érintett cégeknek kötelező ügyfélszolgálatot működtetni.
A hatályos jogszabályokkal hatékonyan kezelhetők az emberi méltóság médiabeli sérelmével kapcsolatos problémák – hangsúlyozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Szigorítást nem tart szükségesnek, mondta Karas Monika, hozzátéve: az NMHH Médiatanácsa nem ízlésrendőrség, és semmilyen témát nem kíván tabusítani.
A kiszabott szankciókkal a figyelmeztetés mellett az a szervezet célja, hogy minden médium a szabályok betartásával működjön – közölte az elnök.
Karas Monika az albizottság ülésén arról beszélt: miközben az ország lakosságának 52,5 százalékát adják a nők, az NMHH által elemzett hír- és közéleti műsorokban megjelenésük aránya alig 23 százalék. Ehhez képest felülreprezentáltak a civil, az egészségügyi, az oktatási és a bulvártémákban, ugyanakkor a politika és a közigazgatás területén még mindig sokkal több a férfi, mint a női megszólaló.
Megemlítette ugyanakkor: az NMHH-n belül kiegyenlített a nemek aránya, hiszen – dacára annak, hogy a hírközlés és a frekvenciagazdálkodás „nem kifejezetten női szakma” – a munkatársak 48, a vezetők 41 százaléka nő, akárcsak az ötfős médiatanács két tagja.
