Trócsányi: Sok a bizonytalanság az EU-ban

Mint mondta, „unfair” a Magyarország elleni eljárásra irányuló polgári kezdeményezés jegyzékbe vétele.

Vegyes képet mutat jelenleg Magyarország Kárpát-medencei kapcsolatrendszere: vannak országok, amelyekkel még sosem volt ilyen jó a viszony, mint most, és van, amellyel még sosem volt ilyen rossz – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető beszámolójában kiemelte: Szlovákiával és Szerbiával rendkívül jó a kapcsolat, mert bár az elmúlt időben komoly kihívások, feszültségek, történelmi tehertételek nehezítették az együttműködést, beváltotta a hozzáfűzött reményeket az új megközelítés, amely szerint a pragmatikus együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, a nehéz kérdések tudomásulvétele mellett.

Szijjártó Péter úgy látja, Horvátországgal még sosem volt olyan rossz a kapcsolat, mint most, és a magyar–román viszony is nagy kihívásokat jelent.

Kifejtette: a szomszédságpolitikában nem az a helyes, ha „berúgjuk az ajtót”, azt mondva, hogy amíg bizonyos ügyekben nincs előrelépés, addig nem vagyunk hajlandók tárgyalni. Előnyösebb először a kölcsönös bizalom megteremtésére helyezni a hangsúlyt, bizonyos ügyekben hatékony együttműködést kialakítani, és ennek alapján aztán nagyobb esély nyílik a nehéz ügyek megoldására – közölte. Hozzátette: mindig a helyi magyarok képviselőivel egyeztetve folytatják ezt a politikát, ugyanis leginkább ők tudják, mire van szükségük.

Szijjártó Péter Szlovákiával kapcsolatban elmondta: infrastrukturális sikereket értek el, és közösen lépnek fel bizonyos európai és világpolitikai ügyekben, például a kötelező kvótarendszer ellen is tiltakozik a két ország. Megjegyezte: az együttműködés az MKP-val folyamatos.

Ukrajnát illetően arról beszélt, hogy ez a szomszédos ország van a legnehezebb helyzetben, hiszen háború folyik a területén. Magyarország határozottan kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integrációja mellett, a közös európai döntésekhez tartja magát, mondta Szijjártó, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, nemcsak Oroszországnak, mert csak így lehetséges a helyzet békés rendezése.

A tárcavezető a magyar–román viszonyról kijelentette, hogy Victor Ponta közelmúltban lemondott miniszterelnök tevékenységének következtében rendkívül mély szintre jutott, a politikus sok támadást intézett Magyarország ellen, és ezekre válaszoltak. Hangoztatta: Magyarországgal csak a tisztelet hangján lehet beszélni, az országnak kijár a tisztelet. Ugyanakkor arra is kitért, hogy gazdasági szempontból továbbra is fontos partner Románia.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a magyar–szerb együttműködés kiváló, és úgy vélekedett, a jelenlegi szerb kormány komoly erőfeszítéseket tett ezért. Ez abból is látszott, hogy amikor kerítést építettek a határra, Szerbia megértette, hogy ez nem róla szól – mutatott rá. Arról is beszélt, hogy magyar–szerb kormányzati csúcs lesz jövőre Belgrádban, és gazdaságfejlesztési programot indítanak a Vajdaságban a magyar gazdák segítésére is.

Kiemelte: Horvátországgal viszont mélyponton vannak a politikai kapcsolatok, ehhez a migrációs válság kezeléséről tett kijelentések mellett az is nagy mértékben hozzájárult, hogy Zágráb Magyarország energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető módon nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a két ország közötti interkonnektort.

A magyarországi gáztározók feltöltöttsége 48 százalékos, ezzel és a beszerzési források bővülésével biztosítva van a téli energiaszolgáltatás – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

Ismertette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2014–15-ben is biztosította az ország energiaellátását, tavaly a 6,5 milliárd köbméter kapacitású gáztározók feltöltöttsége 60 százalékos volt.

Éves meghallgatásán a miniszter kiemelte azt is, hogy az NFM a 2007–13-as uniós fejlesztési ciklusban a hatáskörébe tartozó uniós forrásokat száz százalékban felhasználta, forrásvesztéssel nem számol.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának ülésén a nemzeti fejlesztési miniszter úgy vélekedett, hogy Magyarország 2020-ra 20, 2030-ra 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást.

A tárcavezető szólt arról is, hogy az Otthon melege programban 2014 óta 15 milliárd forintot fordítottak pályázatok révén a lakossági energiatakarékos eszközök cseréjére, ezzel 85 ezer háztartásban javult az energiahatékonyság.

Seszták Miklós elmondta, hogy Magyarország a megújuló energia felhasználására 2020-ra vállalt 14,6 százalékos hányadot minden bizonnyal teljesíteni tudja akár már 2018–19-re is, hiszen 2013-ban ez az arány a 7,8 százalékos vállalással szemben 9,8 százalék volt, 2014-ben 11,1 százalékot tett ki, és a 2014–20-as időszakban 750 milliárd forint uniós forrás költhető erre a célra.

A miniszter mindkét bizottság előtt kitért arra, hogy Magyarország tagja lett az Európai Űrügynökségnek, ami lehetővé teszi, hogy a befizetett összeg száz százalékát magyar cégek használják fel a programokban.

Seszták Miklós kiemelte a fogyasztóvédelem erősítését is, és utalt arra, hogy legutóbb az árubemutatók feltételeit szigorították. Példaként említette, hogy árubemutatón nem lehet hitelszerződést kötni, illetve az érintett cégeknek kötelező ügyfélszolgálatot működtetni.

A hatályos jogszabályokkal hatékonyan kezelhetők az emberi méltóság médiabeli sérelmével kapcsolatos problémák – hangsúlyozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Szigorítást nem tart szükségesnek, mondta Karas Monika, hozzátéve: az NMHH Médiatanácsa nem ízlésrendőrség, és semmilyen témát nem kíván tabusítani.

A kiszabott szankciókkal a figyelmeztetés mellett az a szervezet célja, hogy minden médium a szabályok betartásával működjön – közölte az elnök.

Karas Monika az albizottság ülésén arról beszélt: miközben az ország lakosságának 52,5 százalékát adják a nők, az NMHH által elemzett hír- és közéleti műsorokban megjelenésük aránya alig 23 százalék. Ehhez képest felülreprezentáltak a civil, az egészségügyi, az oktatási és a bulvártémákban, ugyanakkor a politika és a közigazgatás területén még mindig sokkal több a férfi, mint a női megszólaló.

Megemlítette ugyanakkor: az NMHH-n belül kiegyenlített a nemek aránya, hiszen – dacára annak, hogy a hírközlés és a frekvenciagazdálkodás „nem kifejezetten női szakma” – a munkatársak 48, a vezetők 41 százaléka nő, akárcsak az ötfős médiatanács két tagja.