Magyarországon minden tizedik kisbaba koraszülöttként jön a világra, vagyis még bőven van mit tenni ezen a területen, de siker, hogy a legfrissebb adatok szerint tavaly 4,1 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság. Ez két éven belül 20 százalékos mérséklődés – erről Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszélt egy tegnapi sajtótájékoztatón. 2015-ben 73-mal több babát sikerült életben tartani, mint 2013-ban, ami azt mutatja, hogy lassan, de biztosan zárkózunk fel az európai mutatókhoz.
Az adatokból azonban kiderül, nemzetközi viszonylatban még mindig rossz a magyar statisztika. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, 2014-es csecsemőhalandóságra vonatkozó adataiból látható: hazánk a vizsgált 38 ország listájában a 29. helyen áll 5 ezrelékes mutatóval, vagyis 2014-ben még 1000 baba közül 5 egyéves kora előtt meghalt. Utánunk olyan országok következnek, mint például Szlovákia, Oroszország, Törökország, a sor végén India helyezkedik el, ahol riasztóan magas a szám, 41,4. A helyzet javult 2014 óta, de még messze vagyunk az első helyen álló Finnországtól, ahol 1,8 ezrelék a csecsemőhalandóság.
– Az eddigi megfeszített munkának köszönhetően minden évben egyre kevesebb babát veszítünk el egyéves kora előtt. 2015-ben 381 élveszületett baba nem érte meg első születésnapját, ez a szám 2005-ben még 607 volt – mondta Szabó Miklós, az egészségügyi szakmai kollégium neonatológiai (újszülött-gyógyászati) tagozatának vezetője. Véleménye szerint a siker annak is köszönhető, hogy EU-s pályázatok révén összesen 5 milliárd forintból újultak meg a magyar intenzív osztályokon működő műszerparkok, és így világszínvonalú orvostechnikai eszközökkel dolgozhatnak a koraszülötteket ellátó perinatális intenzív centrumokban (pic). Emellett fókuszba került például, hogy a 1500 gramm alatti babákkal vajúdó édesanyák megkapják azt a speciális kezelést, ami javítja a baba életesélyeit, érleli a tüdejét. A kezelés a koraszülött kicsiknél 30 százalékkal növeli a túlélés esélyét. Kitért arra is: a magyar koraszülöttosztályokon az elmúlt években hangsúlyossá váltak azok az eljárások, amelyek bár nem tartoznak szorosan a gyógyításhoz, mégis bizonyítottan javítják a kisbabák túlélési esélyeit. Ilyen a korai anyatejes táplálás, és az úgynevezett kengurumódszer, amikor az anya vagy az apa a meztelen mellkasán tartja a kicsit. Ez segíti a központi idegrendszer fejlődését, és csökkenti a fertőzések rizikóját is. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a mostaninál jóval több orvosra és nővérre volna szükség ahhoz, hogy még eredményesebben gyógyítsák a kis súllyal született babákat. Szabó Miklós szerint az esetek felében az orvostudomány nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért indul meg a folyamat a természetes idő előtt, és óriási különbségek vannak az országon belül a koraszülések előfordulásában: míg az átlag 9 százalék körüli, az észak-magyarországi régióban 15 százalékos is lehet a ráta, a jobb gazdasági helyzetben lévő régiókban pedig akár 9 százalék alatti is lehet az arány. Mint mondta, a nagyon magas koraszülési rátával sújtott, szociálisan, gazdaságilag lemaradó régiókban speciális programokra volna szükség a várandósok védelmére, a koraszülés megelőzésére. Ezzel kapcsolatban egyébként a sajtótájékoztatón Demeter János, az egészségügyi szakmai kollégium szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozatának vezetője tudatta: a megelőzés is kiemelten fontos, ezért Közép-Magyarországon olyan programot indítanak, amelynek során a védőnők, akik személyesen ismerik a várandósokat, esetenként ki tudják szűrni a koraszülés miatt veszélyeztetett édesanyákat.
Az, hogy milyen gyakori az idő előtti születések száma, összefügg az édesanyák egészségi állapotával. Mint arról korábban lapunk már beszámolt, a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház koraszülött-intenzívosztályán rendszeresen találkoznak olyan 13-14 éves anyákkal, akik a legelemibb egészségügyi, higiéniai szabályokkal sincsenek tisztában, nemhogy azzal, mivel jár a gyermekvállalás. A legtöbb koraszülésért, szülés körüli problémáért a szenvedélybetegségek mellett a fertőzések felelősek; Dicső Ferenc osztályvezető főorvos szerint már óvodáskortól többet kellene foglalkozni a gyerekek önismeretre, egészségtudatosságra nevelésével.
