Bűnszervezetet hozott létre a Buda-Cash Brókerház tulajdonosi körének egy része. 2007-től az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Ez a lényege a Fővárosi Főügyészség által benyújtott vádiratnak a Buda-Cash-ügyben – jelentette be tegnap a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor közölte, öt emberrel szemben emeltek vádat. Mint mondta, eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, ám közülük hattal szemben – bizonyítottság hiányában – a nyomozást megszüntették. A társaság alapítója, Pintér Zoltán is a vádlottak közt van, azonban őt a múlt hét végén kiengedték a börtönből, ahová az előzetes letartóztatás során került, ugyanis a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetre enyhítette a vele szembeni kényszerintézkedést. Bár az ügyészség fellebbezett a határozat ellen, a Fővárosi Törvényszék a szombati határidőig nem hozott döntést az ügyben, így Pintér kisétálhatott a fegyintézetből.
Az ügyészség a vádlottakat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. Az okozott kár összességében 115 milliárd forint. A vagyonvisszaszerzésről szólva a főügyész elmondta, még a nyomozás elején mintegy 68 milliárd forintnyi vagyont vettek zár alá, amit átadtak a felszámolónak a kárenyhítés kifizetésére. Hozzátette, mintegy 2 milliárd forintnyi vagyon van zár alatt, s a lefoglalt vagyontárgyak értékét figyelembe véve mintegy 45 milliárd forintot „keresnek” még.
Az ügyészség a vádiratban három vádpontot fogalmazott meg. Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen tőzsdéztek anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Erre azért volt szükség, hogy a korábban jogtalanul eladott részvényeket pótolják. Ennek során a vádlottak több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként. A második vádpont szerint V. Péter elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára. A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tíz milliárdos hiányt a DRB bankcsoport megszerzése útján, és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cashen keresztül. Ténylegesen azonban céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt. A bankcsoportnak összesen több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.
A csalássorozatban egyébként kiemelt szerepet kapott egy fiktív személy, „Karácsony Miklós”. Az ezen a néven lévő technikai számlával leplezte a brókercég a pénzügyi felügyelet előtt a ténylegesen meglévő és az ügyfelek felé kimutatott vagyon különbözetét. Ez ugyanakkor csaknem tíz éven keresztül nem tűnt fel a felügyeletnél. De az sem, hogy majdnem 10 milliárd forintot utaltak offshore számlákra.
Mindezek ellenére Ibolya Tibor azt közölte, hogy a Buda-Cash-ügyben nem lehet kijelenteni, hogy a pénzügyi felügyelet mulasztott volna. Továbbá politikai szál sem merült fel.
