Az igazgató elmondta, a menedékkérők a belépés után biztonsági ellenőrzésen esnek át, és átvizsgálják a csomagjaikat is. Ezt követően rögzítik az adataikat, és ellenőrzik, szerepelnek-e valamilyen nyilvántartásban, esetleg körözés alatt állnak-e.
A sérülékeny csoportba tartozók – kisgyermekes családok, kísérő nélküli kiskorúak, betegek, idősek, fogyatékossággal élők – esetében a menekültügyi eljárás nem a tranzitzónában zajlik, őket a belépésük után néhány órával egy, az ország belsejében található befogadóállomásra szállítják – tudatta Seres József, hozzátéve: az idén kérelmet benyújtó 5900 ember 90 százaléka ilyen volt.
A tranzitzónában szinte kizárólag egyedülálló férfiak kérelmét bírálják el, ők az eljárás során jogi segítséget kapnak. Ezek a menedékkérők legfeljebb négy hetet töltenek a tranzitzónában, ahol ellátást és szállást adnak nekik, de bármikor dönthetnek úgy, hogy megszüntetik az eljárást, és visszatérnek Szerbiába – közölte az igazgató.
A szakember hozzátette, az utóbbi időben érkezők 60-70 százaléka korábban más uniós tagországban – jellemzően Görögországban vagy Bulgáriában – már nyújtott be menedékkérelmet. Esetükben a menekültügyi eljárást felfüggesztik, és a dublini megállapodásnak megfelelően járnak el, vagyis kérik a másik tagországot a kérelem elbírálására.
Seres József az amerikai diplomata kérdésére elmondta, a magyar hatóságok szerb területen nem intézkedhetnek, ezért annak eldöntéséhez, hogy a határnál várakozók milyen sorrendben adják be kérelmüket, a terepen dolgozó civil szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) munkatársainak segítségét kérik. A sérülékeny csoportba tartozók között a rászorultság alapján döntenek, az egyedülálló férfiaknál pedig a várakozás ideje a mérvadó.
