Mi a közös Torgyánban, Lázárban és Gyurcsányban?

Azonnal lelőjük a poént: korábban felfüggesztették a mentelmi jogukat. Rogán kapcsán túrunk a számokban.

A rendszerváltás utáni első négyéves időszakban a kormánypárti képviselőkre járt rá leginkább a rúd. Avagy volt kormánypártiakra, hiszen a kisgazdák Torgyán József vezette része 1991-ben kivált az MDF–FKGP–KDNP koalícióból, márpedig a felfüggesztések számát tekintve a teljes cikluson belül maga Torgyán volt a rekorder hat alkalommal. A vád mindannyiszor rágalmazás, becsületsértés vagy hivatalos személy megsértése volt. Az összesen hét esetével egyébként Torgyán az elmúlt huszonhat év abszolút rekordere is.

1990–94-ben a kisgazda vezér toronymagasan vitte ugyan a pálmát, de találni még ismertebb személyeket. Ilyen például a jelenleg a kormánynak nem kedves személyekről paparazzo fotókat közlő Ripost főszerkesztőjeként tevékenykedő Ómolnár Miklós. A Story egykori vezetője ekkor még szintén FKGP-s képviselő volt, a későbbi bulvárkarrier fényében pedig pikáns, hogy magánvádas ügyben rágalmazás miatt függesztették fel a mentelmi jogát. A fideszes Kósa Lajosnak közúti baleset gondatlan okozása miatt kellett a törvény előtt felelnie. Most a kormány támogatásával a varsói székhelyű Demokráciák Közössége élére jelölt Eörsi Mátyás pedig SZDSZ-esként lett felfüggesztve, a tárgy hivatalos személy megsértése volt. (Elítélő jogerős bírósági határozat született, miután Eörsi úgy fogalmazott Horváth Balázzsal kapcsolatban: „a belügyminiszter azt fontolgatta, hogy a tömegbe lövet.”)

A második ciklusban hét MSZP-s és egy SZDSZ-es ügy volt, ekkor tehát már az ellenzékiek voltak többségben. Ehhez nagyban hozzájárult a KDNP-s Rapcsák András a maga három alkalmával, de az FKGP háza táján is négy ilyen eset volt. MDF-es és fideszes egy volt. Az MSZP-sek közt ott találjuk többek közt Boldvai Lászlót (befolyással üzérkedés) és Haller Zoltánt (hamis tanúzásra való felhívás), de a becsületsértés kapcsán elővett FKGP-s G. Nagyné Maczó Ágnes neve is ismerős lehet, illetve az SZDSZ-es Kőszeg Ferencé (rágalmazás).

Az első Fidesz-kormány idejéből összesen tizenhárom felfüggesztést jegyeztek fel, ezek harmada, négy eset kötődik fideszesekhez, ebből kettő az előbb hűtlen kezelés és vesztegetés, majd közúti baleset gondatlan okozása kapcsán elővett Várhegyi Attilához. A korábban kisgazda, majd független Székely Zoltánt hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt kellett felfüggeszteni. Az övé volt az első olyan eset a rendszerváltás után, amikor korrupciós ügyben ítéltek letöltendő börtönbüntetésre aktív politikust. A kormánypárti képviselő csatornázási munkálatok támogatási pályázatain nyertes önkormányzatokat, vállalkozókat keresett meg, és próbált különböző előnyöket kiharcolni. A Gellért téri parkolóban érték tetten, amikor 20 millió forint kenőpénzt szeretett volna megszerezni, ennek hírére pedig a kisgazdák rögtön ki is zárták a képviselőcsoportból. Szintén kisgazdából lett független Szabadi Béla, akinek ügye nyolc évvel később zárult le jogerősen, a korábbi államtitkár két év felfüggesztettet kapott hűtlen kezelésért és hivatali visszaélésért. Megtaláljuk a mentelmi jogukban ekkoriban felfüggesztettek közt a MIÉP-es ifj. Hegedűs Lórántot is, közösség elleni izgatás vonatkozásában.

A második MSZP–SZDSZ-kormány alatt eggyel, 12-re csökkent az esetszám, ebből hét kötődött fideszes képviselőhöz. Az ügyek rendkívül változatosak voltak, Papcsák Ferencnél magánokirat-hamisítás volt a tárgy, Bartha Lászlónál és Tasó Lászlónál pedig például nagyobb kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás és nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés. Előkerült megint az első MSZP–SZDSZ-kormány alatt már a szőnyeg szélére állított Sümeghy Csaba, ezúttal nem közúti baleset gondatlan okozása, hanem részben bűnsegédként elkövetett csődbűntett, illetve bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás miatt.

2006 és 2010 között az ország épp a feje tetejére állt: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde miatt folyamatos tüntetések indultak, az ’56-os forradalom 50. évfordulóján pedig békés megemlékezőkkel szemben követtek el erőszakos cselekményeket rendőrök. A káosz meg sem látszik a mentelmi ügyeken: egyetlen szocialista képviselőt sem találunk a statisztikában, és SZDSZ-esként is csak Gusztos Péter árválkodik a dokumentumokban a számvitel rendjének megsértése kapcsán. A korábban fideszes Lengyel Zoltán már független volt, mikor mentelmi jogát felfüggesztették becsületsértés, könnyű testi sértés és hivatalos személy elleni erőszak miatt. Sáregres korábbi független polgármestere az iratait nem tudta felmutatni közúti ellenőrzés során, de akadt pikánsabb ügye is: meztelenül pózolt egy feszület előtt. Lengyel 2009-ben öngyilkosságot is megkísérelt. A fideszesek közül Császár Antalt (adócsalás, magánokirat-hamisítás) és Lázár Jánost (közúti baleset gondatlan okozása) vették elő.

2010 után aztán jött a megugrás, ahogy azt már korábban említettük, főleg a Jobbikhoz köthetően. Akadtak durvább ügyek is, mint Samu Tamás Gergő esetében a csoportosan és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak. Vagy Ferenczi Gábornál a halálos közúti baleset gondatlan okozása. (A politikus 2013 októberében elütött egy idős asszonyt, aki a mentőben elhunyt. Tavaly szeptemberben nem jogerősen egy év szabadságvesztésre ítélték, két évre felfüggesztve, és három évre eltiltották a közúti járművezetéstől. A bíróság úgy látta, az észlelési és cselekvési késedelem felróható, de a szándékosság nem. Két éve Ferenczit egyébként Devecser polgármesterévé választották.) Novák Előd mentelmi joga becsületsértés, Staudt Gáboré rágalmazás, Zagyva György Gyuláé zaklatás, Lenhardt Balázsé garázdaság miatt repült. Emlékezetes eset volt az ekkor még MSZP-s Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése, hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanújával. (A Legfőbb Ügyészség hivatali visszaéléssel szerette volna meggyanúsítani a sukorói kaszinóberuházás miatt. Bizonyítottság hiányában aztán a nyomozást megszüntették.)

MSZP-s eset egyébként Gyurcsánnyal együtt négy volt, Simon Gábor kapcsán kettő is. (Először folytatólagosan elkövetett, nagy kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás, majd egy rendbeli, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás, valamint egy rendbeli, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás, és három rendbeli magánokirat-hamisítás miatt. Ugyanakkor itt konkrétan már csak a mentelmi bizottság javaslattétele történt meg 2014. március 27-én, de a ciklus végéig már nem volt plenáris ülés, így határozat sem születhetett. Az MSZP elnökhelyettese pedig 2014-ben már nem került be a parlamentbe.) A 2010 utáni négy fideszes eset is erre a ciklusra tehető: Horváth Zsolt zugírászat, Tilki Attila ittas járművezetés, Tiba István közúti baleset gondatlan okozása, Meggyes Tamás pedig hűtlen kezelés miatt kerülhetett elő. A mentelmi jogának felfüggesztésekor már független volt a korábbi fideszes Balogh József polgármester, aki az élettársát bántalmazta. (A „vak komondor”-ügyként elhíresült eset.) Lenhardt Balázs garázdaság miatt szintén fel lett függesztve még egy alkalommal, már függetlenként.

Az 1990 utáni 84 esetből 76-szor volt a bizottság határozati javaslata a felfüggesztés. 8-szor pedig a fenntartás. Többek közt a fenntartást javasolták az első ciklusban az MDF-es Horváth Lajos esetében (rágalmazás), az első Orbán-kormány alatt Szabadi Bélánál, vagy 2010 után több jobbikosnál (Staudt Gábor, Rubi Gergely, Lenhardt Balázs).