Úgy vélte, hogy az ehhez hasonló nemzeti ügyekben felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon. Megjegyezte azonban, hogy a Fidesz az alkotmány módosításával védhette volna meg sokkal egyszerűbben Magyarországot a betelepítési kvótáktól. Ehhez a Jobbiktól parlamenti támogatást kapott volna. Úgy vélte: ha nem lesz meg az érvényességhez szükséges részvétel a népszavazáson, az eredmény Brüsszel kezében válik fegyverré a magyar kormány álláspontjával szemben. Kijelentette: a baloldali pártoknak a népszavazás bojkottjára vonatkozó felhívása a hazaárulással egyenértékű.
A pártelnök szerint a jelenlegi népvándorlás közepette Nyugat-Európában „már utóvédharcok zajlanak”, Kelet-Európa azonban még eldöntheti, hogy akarja-e azt a multikulturalizmust, amelyik „arra kéri az európai többséget, hogy adja fel az identitását, és arra kéri az Európán kívüli kisebbséget, hogy jöjjön Európába, és őrizze meg az identitását”.
Úgy vélte, a migráció kérdése nem annyira vallási, mint kulturális kérdés. Megemlítette, hogy az esetleges közép-afrikai fekete keresztények bevándorlását sem támogatná, mert nem az európai kultúrkörben szocializálódtak, és nem tudnának beilleszkedni. Hozzátette: elfogadja a kultúrák egyenlőségét, de minden kultúra maradjon domináns a maga helyén.
A beszélgetést moderáló Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke kérdésére Vona Gábor kijelentette: ha a Jobbik kormányra kerül 2018-ban, leszámol a magyarországi korrupcióval. Úgy vélte, az eddigi kormánypártok között e tekintetben csupán annyi a különbség, hogy a baloldali globális korrupciót a Fidesz lokális korrupcióra váltotta.
Azt is megjegyezte, hogy Magyarországot jelenleg fullasztó országnak érzik az állampolgárai, és a Jobbik visszaadná a magyaroknak a szabadság érzését. Szerinte a baloldali kormányok alatt az emberek a nemzetközi erők rabságában érezték magukat, a Fidesz-kormány idején „belső szabadságvesztést” éreznek, ami például abban nyilvánul meg, hogy csak suttogva beszélnek arról: kire fognak szavazni. „Ha a Jobbik kerül kormányra, Magyarország demokratikusabb, szabadabb ország lesz, mint most” – jelentette ki.
A nemzetpolitikában az identitástudat megerősítését tartotta a legfontosabbnak. Hozzátette: az összmagyar identitástudat mellett szükség van a székely, a felvidéki és más regionális tudatokra is. Ahol ezek nem alakultak ki természetesen, ott segíteni kell a kialakulásukat. Azt is kijelentette, hogy a magyarságba hatvan éven át belenevelt „vesztestudatot” „győztestudattá” kell alakítani. Szerinte a magyarság már csak azért is győztes nép, mert megmaradt Európában.
Vona Gábor a magyar nemzetpolitika 26 éves mulasztásának tartotta, hogy nem vetette fel a nemzetközi fórumokon a határon túli magyarság ügyét. Úgy vélte: a nemzetpolitikai célok megvalósításához is alkalmi szövetségeseket kell keresni a politikában. Az MTI kérdésére, hogy kik lehetnének ilyen szövetségesek, a pártelnök azokról a keleti népekről beszélt, amelyek „Attila unokáiként” tekintenek a magyarokra, és élénk bennük a rokonságtudat. Hozzátette: „az Attila-mítoszban hatalmas geopolitikai lehetőségek vannak”.
