Mi történik, ha valakinek a gyermeke cukorbeteg, autizmussal él, esetleg nehezen kezelhető? Jó esetben semmi: a szülők, vállvetve az erre hivatott szakemberekkel és az iskolával igyekeznek megfelelő nevelést és körülményeket biztosítani nekik.
De a helyzet nem mindig ideális.
– Bár rengeteg szakértőnél jártunk, a gyermekemről csak 14 évesen állapították meg, hogy autista. Addig mindennapos küzdelmet folytattunk az őt lustának, nem együttműködőnek bélyegző tanárokkal, egészségügyi szakemberekkel – panaszolta az egyik anyuka azon a szerdán tartott kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Ne add a gyermeked! címmel, a hatékonyabb gyermekvédelem érdekében szervezett Budapesten a Szülői Jogi Fórum csoport.
– A törvény alapján az én gyerekemet már többször is kiemelhették volna a családból – meséli egy másik szülő. Autista gyermeke nem szeret iskolába járni, azt, hogy magántanuló legyen, viszont nem engedélyezték. Folyamatosak a konfliktusok a család és az intézmény között. Ilyen helyzetben nem nehéz ráfogni a szülőre, hogy nem együttműködő.
– A sérült gyerekek szülei számára mindennapos küzdelmet jelent, hogy megvédjék a gyermekeiket a hatóságoktól vagy a gyermekjóléti intézményektől – folytatja az asszony.
De még az „egyszerű” cukorbetegséggel küzdő gyermekek szüleinek is megoldhatatlannak tűnő kihívásokkal kell szembenézniük.
– Hosszas küzdelem árán sem sikerült elérni, hogy az óvoda megfelelő étkezést biztosítson a cukorbeteg gyermekem számára – meséli az egyik anyuka. A végén a szülőt kiáltották ki bűnbaknak. Egy másik szülő azt panaszolja, hogy a gyámhatóság védelembe vételi eljárást indított, mert a gyermeke két hónapig nem járt abba óvodába, ahol a többiek bántották. A családi pótlékot elvették, a szülőket pedig elmeszakértő vizsgálja, hogy alkalmasak-e a gyereknevelésre.
– Minket is, a gyerekeinket is megbélyegeztek – állítja.
– Az ENSZ 2014-es, Magyarországról szóló gyermekjogi jelentése számos hiányosságra világít rá – fejti ki az egyik szülő. Például, hogy a fogyatékkal élő gyermekek családjai nem kapnak megfelelő támogatást, általános gyakorlat, hogy bentlakásos intézetben helyezik el ezeket a gyerekeket. Az autista fiatalok számára nincsenek megfelelő oktatási intézmények, a fővároson kívül szinte alig vannak korai fejlesztési lehetőségek.
Ez a helyzet, legalábbis az érintett szülők szerint, tovább súlyosbodhat egy új törvénytervezet miatt. A Fidesz októberben nyújtotta be a gyermekvédelmi törvény módosításáról szóló javaslatát, és bár a beadvány azzal a céllal készült, hogy a jövőben elkerülhetők legyenek az olyan tragédiák, mint az agárdi vagy a gyöngyösi, gyermekhalállal végződő eset volt, szakértők és szervezetek állítják: a sebtében létrehozott törvénytervezet valójában szülő- és gyermekellenes.
Az előterjesztés szerint a jövőben súlyos veszélyeztetésnek minősül az, ha valaki elutasítja a védőnői, a gyermek-, a háziorvosi, a bölcsődei vagy a köznevelési intézménnyel való együttműködést. Az a szülő, aki elzárkózik a gyermekvédelmi rendszertől, aki nem együttműködő, súlyos szankciókra számíthat. A védőnő, a gyermekorvos hatósági segítséget is kérheti, ha nem engedik be a lakásba. Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülők elővezetése ügyészi jóváhagyás nélkül is megtörténhet majd. Az előterjesztés értelmében a jövőben gyakoribb lesz a gyermekek szűrése is, amelyen kötelező lesz megjelenni. A szűrővizsgálat elmulasztása esetén a védőnőnek eljárást kell kezdeményeznie az illetékes hivatalnál.
A törvénymódosító javaslat egyik legnagyobb hibája, vélik annak kritikusai, hogy nem fogalmazza meg pontosan, mit jelent, hogy a szülő nem együttműködő, a tág értelmezési lehetőségeknek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. És azt sem veszi figyelembe a beadvány, hogy nem csak a gyermekét elhanyagoló, netán bántalmazó szülő kerülhet ilyen-olyan okok miatt konfliktusba például a védőnővel, a gyermekorvossal vagy az osztályfőnökkel. A Szülői Jogi Fórum csoport tagjai aláírásgyűjtéssel és petícióban is tiltakoztak a készülő tervezet ellen, valamint részt vettek a törvényjavaslat részletes vitáján az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén, ám nem hallgatták meg őket. Ezért döntöttek úgy, hogy nyilvános vitát szerveznek.
Az eseményen, bár meghívták őket, a kormány részéről senki sem jelent meg. Székely László, az alapvető jogok biztosa levélben tájékoztatta a rendezvény résztvevőit: bár hatáskörénél fogva nincs lehetősége állást foglalni nyílt közpolitikai vitákban, fontosnak tartja, hogy valamennyi közpolitikai kérdésben, különösen a gyermekek jogait, a gyermekvédelmet érintő témában társadalmi vita folyjon. Illetve hozzátette, hogy amennyiben a törvény kapcsán alkotmányos aggályok merülnek fel, lehetőség van a hivatalához fordulni.
A Szülői Jogi Fórum csoportot Veressné Buzás Zsuzsanna két évvel ezelőtt hozta létre a sajátos nevelési igényű (SNI) és autista gyermekek érdekeinek a védelmére. Ugyanis – állítják Buzásék – a fogyatékkal élő gyermekeket és szüleiket szinte naponta éri hátrányos megkülönböztetés, jogsérelem. Nem véletlen, hogy ezek a szülők féltik leginkább a gyermekeiket a készülő törvénytől.
A fórumon részt vevő szülők egybehangzóan állítják:
nem csendőrökre, hanem segítőkre lenne szükség.
Valamint arra, hogy a problémák megoldásában partnernek tekintsék a szülőket. Nem akarnak ellenségeskedni, de feladni sem fogják, ha kell, külföldi emberi jogi szervezetekhez fordulnak segítségért.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint a törvénymódosítási javaslat a gyöngyösi gyermekéheztetési esettel kapcsolatos ombudsmani vizsgálat hatására született meg. Az ombudsmani jelentésben egyebek mellett az áll: újra kell gondolni, mi történjen akkor, ha a szülő nem működik együtt a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival. Ugyanakkor az is kiderül belőle, hogy a gyöngyösi vagy az agárdi gyermekhalálhoz nem kizárólag a szülőknek a gyermekvédelmi rendszertől való elzárkózása vezetett, hanem az is, hogy az 1997-ben létrehozott gyermekvédelmi jelzőrendszer a kialakítása óta alapvető problémákkal küzd. Például az információk gyakran nem vagy csak lassan jutnak el az illetékes szervekhez, de az is előfordul, hogy a szakemberek nem veszik komolyan az aggasztó jeleket. Ráadásul – ahogy az Állami Számvevőszék tíz évvel ezelőtt megállapította – a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta soha nem álltak rendelkezésre azok az anyagi, tárgyi, személyi erőforrások, amelyek a megfelelő működéshez szükségesek lettek volna. Ez azóta sem változott.
A szakember is említette a pontatlan, tág értelmezést lehetővé tevő szövegezést. Rámutatott: attól, hogy a szülő nem fogadja el a segítő szolgálatot, esetleg egyéni oltásrendet vagy magánorvost választ, még nem biztos, hogy bántalmazza vagy elhanyagolja a gyerekét. Arról nem is beszélve, hogy sokan azért nem jutnak el időben gyermekorvoshoz, azért nem találkoznak a védőnővel, mert az ellátórendszer hiányos.
Gyurkó Szilvia szerint a törvény a gyakorlatban azért sem fog működni, mert a támogató szakmával nem fér össze a szankcionálás, a fenyegetőzés. Egy segítő szakember nem fog rendőrt hívni ahhoz a családhoz, amelynek a tagjaival később együtt szeretne működni.
– A törvénymódosítási javaslat a büntetés erejére alapoz. Pedig parancsra senki sem válik együttműködővé, legfeljebb a felszínen, vagy még úgy sem.
Akik pedig bántalmazzák a gyereküket, azok még kifinomultabb módszerekhez fognak folyamodni
– véli Gyurkó.
– Sok jó gyakorlat van a világon, egyértelmű, hogy a prevencióra, nem pedig a tűzoltásra kell hangsúlyt helyezni. Az elzárkózó szülőt rá lehet ébreszteni az együttműködés fontosságára, de nem büntetéssel, hanem rábeszéléssel, meggyőzéssel. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 3. cikkelye, amely 1991 óta hatályos Magyarországon, kimondja, hogy minden intézkedés esetén a gyermek érdeke a legfontosabb. Ám a Fidesz által benyújtott törvény, ha életbe lép, jól működő családokat szakíthat szét, szülők, gyermekek életét teheti tönkre.
A lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő védőnő véleménye szerint valóban fontos, hogy minden szülő tudatában legyen annak, mekkora felelősséggel jár gyermeket nevelni, de állítása szerint a törvénymódosítási javaslatban foglaltakat nem biztos, hogy be lehet tartani. Szerinte ha a védőnő jóban van egy családdal, nem fog rendőrt hívni rájuk.
Meggyőződése, hogy a gyerekeket csak a legvégső esetben szabad kiemelni a családból. Sokféle megoldás létezik, például olyan is előfordult már, hogy az egész család átmeneti otthonba került, ahol megtanították a szülőket arra, mire figyeljenek gyermekeik nevelésével kapcsolatban. Ha pedig mégis kiemelik a gyereket, arra is oda kellene figyelni, hogy a nevelőszülőknél ne legyen rosszabb dolga, mint otthon volt – sajnos még ilyen is előfordul.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer legfőbb hibájának a szakember azt tartja, hogy hetek, hónapok is eltelhetnek, amíg egy-egy ügyben érdemi intézkedés történik – üdvözlendő, ha a törvény hatására ez változni fog. Azonban valódi változás csak akkor fog bekövetkezni, ha a gyermekvédelemben dolgozók munkáját anyagilag, erkölcsileg egyaránt elismerik.
