Többnyire jogtechnikai okai vannak Áder kérésének, mivel a Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztésére tárgyalt törvény több pontja sarkalatos jogszabályok rendelkezéseit módosítja. Miközben a perrendtartásról szóló törvényt csak egyszerű többséggel (50 százalék plusz egy fő) fogadták el.
Viszont a jogtechnikai hibának is komoly hatása van, mert az új jogszabály vezetné be az új fórumot, a közigazgatási felsőbíróságot – többek között ez is kétharmados többségű módosítás. Áder szerint ezen az sem változtatna, hogy a hivatal szerepét a Fővárosi Törvényszék töltené be.
Nyár elején országosan nyolc testületet hoztak volna létre, itt vitték volna az összes nem társadalombiztosítási ellátással, munkanélküli ellátással és önkormányzati szociális ellátással kapcsolatos peres ügyet. Így például idekerültek volna az adóügyek, a közbeszerzés, a GVH döntései, a választási ügyek, a médiahatósági döntések stb. Végül ehelyett jött a felsőbírósági fórum ötlete.
Az új bíróságokról szóló eredeti javaslattól már az Országos Bírói Hivatal is óva intett, mondván, sérülhet a bíróságok függetlensége. Főként úgy, hogy az eredeti koncepció szerint államigazgatási tapasztalattal rendelkező személyekkel töltötték volna fel a nyolc testületet. Magyarán minisztériumok, állami hivatalok dolgozóit ültették volna be, ez pedig abból a szempontból aggályos, hogy nem kizárható a politikai elfogultság. Az ügyek centralizálása pedig azt is könnyebbé teszi, hogy befolyásolják ezeket a hivatalokat, írta korábban a 444.
Azt, hogy a javaslatot átdolgozták és egy bíróság lett a nyolcból, valamint az, hogy ezt egy meglévő testület alá szervezték, Áder szerint is azért történt így, hogy ne kelljen ellenzéki szavazatokat szerezni a kétharmados módosításhoz. Ezt a javaslat parlamenti vitája alapján írja az államfő.
Azt a paragrafust is kifogásolta, amely szerint a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozna a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. Ezzel kapcsolatban az a problémája, hogy az önálló szabályozó szervnek minősülő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálat – sarkalatos törvényben, a médiatörvényben rögzítettek szerint – a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A múlt kedden egyszerű többséggel elfogadott törvény azonban elvonná ezt a hatáskörét a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.
