Az MTI szemléje szerint az elnök úgy látja, hogy ugyanilyen alkotmányossági problémát vet fel az, hogy az új fórumhoz kerülnének a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perek. Ezt jelenleg a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el.
Áder idézi is az Ab egyik korábbi állásfoglalását a kétharmados törvények közvetlen módosításáról. Eszerint a kétharmados törvények meghozása vagy módosítása nem kerülhető meg új törvény alkotásával vagy meglévő egyszerű többségű törvények átírásával.
A ki nem hirdetett törvény szerint közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék járna el. A bíróság elsőfokú hatáskörében olyan jogvitákat bírálna el, amelyek vagy alkotmányos szerepük vagy az eljáró közigazgatási szerv hatásköre miatt kiemelt jelentőségűek. Példaként a törvény indoklása a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereit, továbbá a köztestületi pereket és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekményeket említi.
Trócsányi László a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási kódex megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.
