Örömteli, hogy minden bölcsődei szakdolgozónak emelkedik a fizetése jövőre, ugyanakkor felemás érzés is, mert ez még mindig nem alapbér-növekedést jelent – így reagált lapunk megkeresésére Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) vezetője azzal kapcsolatban, hogy jövőre 11 hónapon át kapnak bölcsődei pótlékot fizetésük mellé a középfokú végzettségű dolgozók. A pótlék finanszírozásáról szóló előterjesztés a múlt héten került fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapjára, amely alapján az érintettek jövő év januárjától novemberéig kapnak majd pluszjuttatást.
Mint a szakszervezeti vezető elmondta, mivel nemcsak a pótlék jár majd a dolgozóknak, de nagy arányban emelkedik a minimálbér, illetve a garantált bérminimum is, „a kettő összege már nem lesz olyan rossz a kezdeti viszonyokhoz képest”. A gyakorlatban ez azt jelenti a BDDSZ számításai szerint, hogy a garantáltbérminimum-emelés és a bölcsődei pótlék átlagosan nettó 24-36 ezer forintos többletet hoz majd a szakembereknek attól függően, hogy milyen fizetési osztályba sorolták őket, és hány évet töltöttek el a pályán. Így egy középfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei kisgyermeknevelő átlagosan nettó 127-143 ezer forintot vihet haza havonta 2017-ben.
Ugyanakkor Szűcs Viktória úgy látja, arra lenne szükség, hogy beépítsék a pótlék összegét az alapbérbe, hiszen a pótlék nem képezi minden mozgóbér számítását. Ez azt jelenti, hogy például az alapbérből vezetik le, mekkora legyen egy délutános munkavégzésért járó műszakpótlék, a további szakképesítésért járó illetménynövekedés, vagy a jubileumi jutalom. De az is megoldás lehetne, ha a mindenkori bruttó illetmény lenne a mozgóbérek számítási alapja. Mindenesetre az, hogy ezt az új pótlékot nem építik az alapbérbe, rövid és hosszú távon is hátrányos a dolgozóknak.
A BDDSZ elnöke arról is beszélt, hogy a bölcsődei pótlék 1,5 milliárd forintos fedezetének már be kell épülnie a 2018. évi béralapba. Hangsúlyozta, hogy leginkább az segítené az összesen mintegy 11 ezer bölcsődei dolgozó helyzetét, ha a bérüket egyetlen bérrendszerben állapítanák meg, nem pedig a 2017-től alkalmazandó háromban. Jövő évtől ugyanis igen bonyolult lesz a helyzet: másként számolják a diplomával rendelkező, a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, illetve az úgynevezett nem ágazatspecifikus munkakörben dolgozók (például adminisztrációs munkatársak vagy az élelmezésvezetők, szakácsok, egyéb kisegítő dolgozók) bérét is. Ez megnehezíti azt is, hogy maguk a dolgozók eligazodjanak a szabályokban, amikor leellenőrzik, jól számolták-e ki, mennyi fizetés jár nekik.
Kérdésünkre, mely szerint segítséget jelentene-e a szociáliséletpálya-modell bevezetése, Szűcs Viktória azt mondta: miután a kormány kettéválasztotta a szociális ágazatot szociálisra és bölcsődeire, most nem tudni, hogy a jövőbeli szociáliséletpálya-modellbe beletartoznának-e a bölcsődei dolgozók. Jelenleg a felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőkre a pedagóguséletpálya-modell által meghatározott fizetés vonatkozik, így a BDDSZ szerint fontos lenne, hogy állami segítséggel elérhető legyen a diplomás képzés minél több középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelő számára is. Ez már csak azért is illene jobban az ágazat profiljába, mert a bölcsődék falai között nem szociális munka folyik, hanem nevelő-gondozó tevékenység.
„Végső soron mindegy, hogy bérrendezésnek vagy életpályamodellnek hívjuk, ez jórészt csak elnevezés kérdése, a dolgozók azt várják, hogy a tisztességes munkájukért tisztességes fizetést kapjanak mindenkor és minden munkakörben” – tette hozzá. A szakszervezeti vezető a legkívánatosabbnak azt említette, ha „visszaállna a régi rend, amelyben az alapbér ténylegesen elismeri az iskolai végzettséget és a pályán eltöltött éveket olyan logikával, amilyennel a közalkalmazotti bértáblának működnie kellene”.
