A jelentős jövő évi minimálbér-emelés ellenére úgy tűnik, a kormány ezúttal is elfeledkezett a közmunkásokról. Nekik ugyanis, ahogy idén, úgy várhatóan jövőre sem nő a bérük, legalábbis ez a tétel kimaradt a nemrég aláírt, több évre szóló bérmegállapodásból – tudtuk meg. Így ha a kormány nem lép az ügyben, minden eddiginél nagyobbra nő a különbség a közfoglalkoztatottak fizetése és a minimálbér között. A közmunkások jelenleg 51 847 forintot visznek haza havonta, ami jelentősen elmarad a most 73 815 forintos nettó minimálbértől, a különbség mintegy 22 ezer forint. Csakhogy a minimálbér jövőre 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, azaz előbbi nettó összege 2017-ben megközelíti a 85 ezer forintot (bruttó 127 500-at). Így viszont a különbség 33 ezer forint körüli lesz. 2018-tól pedig az olló tovább nyílhat, hisz a bérmegállapodás akkorra újabb 8 százalékos minimálbér-növekedést rögzít.
Az idei évre szóló, még tavaly év végén aláírt bérmegállapodásból is kimaradtak a közmunkások. Januárban még úgy tűnt, hogy növekedhet a bérük, hiszen lapunk kérdésére a Belügyminisztérium akkor azt válaszolta, hogy „a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2016. évi mértékéről a kormány még nem döntött”. Február végére azonban kiderült, hogy nem is fog, pedig a korábbi években a minimálbér-emeléssel nagyjából egy időben bejelentették az új közmunkásbéreket is. (Ott is van külön szint a szakképzettséggel rendelkezőknek). Mivel a „hagyományos” bértárgyalásoktól eltérően a közmunkások keresetéről nem egyeztet a kormány az érdekképviseletekkel, hanem annak összegét rendeletben határozza meg, így egyedül a kormányon múlik, hogy mennyit vihetnek haza azok, akik valamilyen okból a közfoglalkoztatásban kénytelenek részt venni, mondjuk azért, mert ahol laknak (például kistelepüléseken), alig vagy egyáltalán nincs más munkalehetőség. A közmunkásbérek legutóbb 2015 januárjában emelkedtek, akkor csaknem 1200 forinttal „fejelték meg” a 2014-es összeget.
Kérdéseinkre a Belügyminisztérium közölte, hogy „a 2017. évi közfoglalkoztatási bér esetleges változásáról vagy változatlanságáról” a kormány dönt, azonban a kabinet eddig ezt nem tette meg. Felhívták a figyelmet arra, hogy „a közfoglalkoztatási bér mértékét úgy állapította meg a jogalkotó, hogy az a szociális juttatás összegénél magasabb, az elsődleges munkaerőpiacon megállapított legkisebb munkabérnél pedig alacsonyabb legyen”.
A KSH adatai szerint az idei első negyedévben 208 ezren, a második negyedévben 232 ezren, míg július és szeptember között 225 ezren dolgoztak közfoglalkoztatás keretében, ami nagyban hozzájárult a kormányoldalon gyakran dicsért foglalkoztatási adatokhoz. Egyelőre nem tudni, hogy a béremelés elhagyásával a kormány azt akarja-e elérni, hogy minél többen térjenek vissza az elsődleges munkaerőpiacra, vagy más okai vannak, hogy ismét „megfeledkeznek” a közfoglalkoztatottakról.
Fideszes politikusok, például Zsiga Marcell még 2012-ben arról beszélt, hogy szerinte meg lehet élni 47 ezer forintból (annyi volt akkor a közmunkásbér nettója), ez a kijelentése azonban heves bírálatokat váltott ki. Az egyébként épp a napokban derült ki, hogy a volt fideszes képviselő, Miskolc egykori alpolgármestere a Szerencsejáték Zrt. új kommunikációs igazgatója lett.
