Udvarias távozás előkészítésének lehetünk tanúi, legalábbis így látja az egyik elemző, aki inkább név nélkül beszélt az MNO-nak Áder János államfői jövőjéről. Pedig a köztársasági elnök, mint megkeresésünkre találóan fogalmaz, „nem sok vizet zavar”: ugyan küldött vissza törvényeket a parlamentnek – ami a hétfői parlamenti munkát is tematizálja –, a vitákba nyíltan nem állt bele, a nyilvánosság felé pedig leginkább saját témáiban nyilvánult meg. Vagyis környezetügyi kihívásokról beszélt, mindenekelőtt a vízről. Így volt ez legutóbbi, a közrádiónak adott nyilatkozatában, ahol nem is kérdeztek rá a tervezett politikai jövőjére.
Bár Orbán Viktor és Áder János személyes kapcsolatáról kevesen tudnának igazán hitelesen nyilatkozni, forrásaink szerint a viszony korrektnek nevezhető, de igazán szoros bizalmi helyzet nem áll fenn. Vagyis hideg, racionális, politikai döntés fog születni Áder János sorsáról, esetleges utódlásáról.
Kiszelly Zoltán politológus szerint viszont pillanatnyilag nagyobb a valószínűsége Áder János maradásának, legalábbis „jobb híján”. Ami nem azt jelenti, hogy a jelenlegi államfő ne végezné jól a munkáját, ám nem látszik, hogy ha a távozás mellett döntene, ki az, akit kipróbált emberként a a kormányfő is támogatna, és a jelölt maga is vállalná a felkérést. Az ismert fideszes politikusok közül – „akik még látták Lenint” – Kövér László neve merült fel, a miniszterelnök valószínűleg őt látná legszívesebben az államfői székben, ám a jelenlegi házelnök a jelek szerint inkább az aktív politizálást választja a szimbolikus legfőbb közjogi méltósági cím viselése helyett.
Orbán Viktornak pedig kényelmes lenne Kövér felköltöztetése a Sándor-palotába, hiszen utóbbi így kevesebb befolyást gyakorolna az aktuális ügyekre, ám a házelnök valószínűleg benne akar maradni a politika sűrűjében. Mellette szólna érvként, hogy Áderhez hasonlóan házelnökből válna államfővé, a politikai stabilitás és kvázi folytatólagosság látszatát keltené szerepvállalása, hiszen belső körös emberként tartják számon. Ellene szól azonban érdes stílusa, kifinomultnak nem nevezhető diplomáciai érzéke. Kiszelly Zoltán megjegyezte még, szerinte a kormányfő és környezete jogász embert szánna az államfői pozícióba. (Ennek a kritériumnak mások mellett Szájer József és Gulyás Gergely is megfelelne, de előbbi aligha hagyná ott Brüsszelt, utóbbi pedig még fiatal.)
Idézett másik forrásunk szerint egyetlen taktikai érv szólhat Áder János maradása mellett, az, ha alternatívaként Orbán Viktor a szintén hírbe hozott Balog Zoltánt (vagy a vezetőség bármely más tagját) el tudná képzelni államfőként, a kormányzati rendszert viszont nem akarná megbontani – és ez utóbbi bizonyulna az erősebb szempontnak.
Az emberi erőforrások miniszterét rengeteg támadás érte, legutóbb a hazánkra nézve kedvezőtlen PISA-jelentés miatt, ám úgy tudjuk, Balog pozíciói ettől függetlenül valóban erősek a kormányban. Ennek több oka is van. Az egészségügy és az oktatás hálátlan világ, minden vezető kopik ezen a területen, amivel a kormányfő is nyilván számolt. Teljesítményét tekintve ez a tárca nem lóg ki a sorból, Balog Zoltán pedig régóta „szolgáló”, a miniszterelnökhöz hű, megbízható politikus. Ráadásul elkerülték a kifejezetten személyét, vagyis nem a politikáját érintő botrányok, sem pénzügyi, sem magánéleti szempontból nem tudták kikezdeni. Az óriásminisztériumot vezető református lelkész korábban maga is utalt arra, hogy túl nagy a tárcája, szívesen szabadulna az egészségügytől, ám az Emmi felszabdalása most nincs napirenden. Politikai húzásnak sem lenne jó az atomizálás, hiszen a lépést az eddigi modell bukásaként értékelné az ellenzék és a sajtó, ráadásul a külön egészségügyi tárca felállítása sokba is kerülne. Ehhez tartozik az is: bár a közbeszédet jelentősen meghatározza az egészségügy, valójában nem kormánybuktató téma, ez bebizonyosodott az elmúlt huszonhat évben. Vagyis a híreszteléseken túl nincs annak jele, hogy Balogot ki akarnák menekíteni, vagy felfelé akarnák buktatni.
Tavaszra várva
Februárban kezdődnek parlamenti egyeztetések az államfőválasztásról – közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. A politikust arról kérdezték, hogy a sajtóban megjelentek – az Atv.hu cikke – szerint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere válthatja Áder Jánost a köztársasági elnöki poszton. Kósa Lajos légből kapottnak nevezte a sajtóhírt. „Február 15-ével kezdődően nyílik meg az egyeztetés”, és kezdeményezni is fogja, hogy tárgyaljanak majd a parlamenti képviselőcsoportok – közölte a frakcióvezető. Hozzátette, szerinte legkésőbb márciusban erről dönteni is kell, „hogy a szükséges előkészületeket kényelmesen lehessen megtenni, hogy ne szorítson minket az idő”.
Ám akad itt még egy tényező: a jelenlegi politika működését ismerve nem lehet véletlen, hogy az államfővel meglepően gyakran foglalkozik a Habony-közeli média, mintha újságírói munkának álcázva üzennének így a Kossuth térről a Sándor-palotába és a közvéleménynek. A legutóbbi verzió szerint, mint azt az Origón olvashatjuk, „Orbán Viktor miniszterelnök is azt szeretné, hogy továbbra is Áder János maradjon az elnök. Információink szerint a jelenlegi államfő gondolkodik azon, elvállaljon-e egy újabb ötéves elnöki ciklust, gyakorlatilag rajta múlik, marad-e.”
A bennfentesnek ható közlés hátterében az állhat, látszólag Áder Jánosnak passzolta a kormányzat a kérdést, aki azonban a tavaszi ülésszakig, vagyis legalább jövő február végéig úgysem nyilatkozhat vagy mondhat erről mást, mint hogy a kérdés jelenleg nem aktuális, a döntés joga pedig a parlamenté.
Áder János megbízatása 2017 májusáig szól. Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnököt a korábbi államfő megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megszavaznia az Országgyűlésnek. Vagyis elnököt választani a parlament tavaszi ülésszakában kell, amelynek bizottsági ülései február 15-én, plenáris ülései pedig február 20-án kezdődnek.
