Egyszerű karaktergyilkossági kísérlet zajlik ellenem, hiszen az ellenzék is tudja, hogy az elmúlt egy esztendő kormányzása sikeres
– mondta Rogán Antal a Demokratának adott interjújában az előző időszak vele kapcsolatos visszás híreiről.
Az igazmondás kapcsán azt mondta: e hírek „tele vannak hazugsággal, amit jól jelez az a tény is, hogy huszonkét pert nyertem meg csak az elmúlt évben, holott több alkalommal még csak nem is pereltem”. Például az lehet hazugság, hogy helikopterrel ment egy szabolcsi lagziba (amelyről először hazudott a néhai Népszabadságnak), vagy hogy szokott-e Kertész Balázzsal és Habony Árpáddal találkozni előbbi Aulich utcai irodájában, amelyet először szintén letagadott, majd kiderült, hogy erről sem mondott igazat.
Másrészről szerinte azért támadják, mert Orbán Viktor mellett dolgozik, és a miniszterelnök mellett dolgozni fontos pozíció, amit az ellenzék is tud.
Az MTI a válaszait nem szemlézte az interjúból, csak a lap internetes felületén olvashatók. Viszont a hírügynökség hosszan idézi Rogán Brüsszelről alkotott véleményét. Egyetért Orbán Viktor kormányfővel abban, hogy 2017 a lázadás éve lesz, mert sok helyen fellázadtak már „az elefántcsonttornyokba zárkózó liberális politikai elitek ellen”. A liberális elittel szembeni lázadásnak értékelte az utóbbi idő post-truth (tényeken túli politika) fémjelezte szavazásait, így az amerikai elnökválasztást és a brexitről döntő referendumot is.
Szerinte mindez azért történt, mert a liberálisok nem figyeltek oda az emberekre. Szerinte 2017-ben csak azok a kormányok maradhatnak a helyükön, amelyek meghallják az emberek szavát.
Magyarország sajátos helyzetben van, mert régóta ellenzékben van Brüsszelben. Míg a magyar kormány az emberek megkérdezését hirdeti az unióban, addig Brüsszelben elvont ideológiai politizálás zajlik, amelynek semmi köze az Európai Néppárt értékeihez
– mondta a kabinetminiszter. (Az Európai Néppártnak egyébként a Fidesz és a KDNP is a tagja, a szervezet alelnöke a Fidesz-alapító és -tag Szájer József, és szinte minden alkalommal együtt voksolnak a frakció többi tagjával.)
„A régi, liberális Európa csúfos bukásra ítéltetett” – fogalmazott Rogán, kifejtve: ha Brüsszel továbbra is azt szajkózza, amit eddig, akkor az emberek szembefordulnak vele.
A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte a Jobbik és az MSZP is félrevezette az embereket a betelepítési népszavazásban, mert a választás előtt mindkét párt kvótaellenes nyilatkozatokat tett, majd nem szavazta meg az alkotmánymódosítást.
Más ellenzéki pártokhoz hasonlóan a Jobbik is csak ürügyet keresett arra, hogy miért ne támogassa a kormány küzdelmét a bevándorlás és a kötelező kvóta ellen. Lássuk világosan, hogy ellenzéki pártként a Jobbik semmiben nem különbözik az MSZP-től
– mondta, utalva arra, hogy az általa kitalált és elfogadtatott letelepedési kötvények kivezetéséhez kötötte Vona Gábor, hogy a Jobbik is megszavazza az alaptörvény-módosítást.
Azzal összefüggésben, hogy a Jobbik Szentendrén nem indít önálló jelöltet az időközi polgármester-választáson, a miniszter azt mondta, ez újabb bizonyítéka annak, hogy a hatalom mindennél fontosabb neki.
„Ha a Jobbiknak az elvek fontosak lennének, sosem állna össze Gyurcsány Ferenc pártjával és annak köreivel” – vélekedett, az esetet a jobboldali szavazók figyelmeztetésének tartva. (Szentendrén egyébként a Jobbik egyetlen jelöltet sem támogat, miközben a DK sem indított senkit a polgármesteri posztért.)
Rogán célként fogalmazta meg, hogy mindenkinek megérje dolgozni. Ehhez szerinte jó eszköz az adócsökkentés. Elmondta: a személyi jövedelemadó több lépésben csökkent, azonban a munkáltatókat terhelő adókat is csökkenteni kell, hogy tudjanak bért emelni. Hozzátette, hogy a kormány 600 ezer munkahelyet teremtett, és ma többen dolgoznak, mint a rendszerváltás óta bármikor.
A miniszter ugyanilyen fontosnak tartotta a népesség fogyásának megállítását. Ehhez a bevándorlással szemben, a családok támogatása mellett foglalt állást.
Arra pedig, hogy a kormány és a Fidesz miért állt be az RMDSZ mögé a romániai választáson, azt mondta, nem a párt, hanem a magyar egység mellett állt ki. A magyarság érdekeként hivatkozott arra, hogy legyenek magyar képviselők a bukaresti parlamentben, és a magyar kormány kötelességének tartotta, hogy a többségi akarat mellett álljon ki.
