Az oktatásban tapasztalt drámai teljesítményromlásért az a helyzet az első számú felelős, amelyet a kormány a 2011-es köznevelési törvény elfogadása után előidézett – erről beszélt hétfőn Radó Péter oktatáskutató a Civil Közoktatási Platform (CKP) rendezvényén. A CKP annak apropóján rendezett konferenciát, hogy öt éve fogadta el a parlament az új köznevelési törvényt. Ám szerintük a főleg 2012–2014 közötti intenzív átalakítások „totális bizonytalanságot, káoszt és frusztrációt” okoztak a köznevelésben, és a gyerekek teljesítményromlását nem lehet megállítani gyökeres fordulat nélkül. Az oktatási rendszer kudarcai között említették, hogy 2011 és 2015 között a 17 évesek aránya közel 15, míg a 18 évesek aránya majd 12 százalékkal csökkent a közoktatásban. A tanulási kudarcra példaként a magyar diákok 2015-ös PISA-felmérésen mért, katasztrofális eredményeit említették. Felidézték: hazánkban a tanulók 18,5 százaléka mindhárom kompetenciaterületen rosszul teljesített.
Arra is felhívták a figyelmet: már a negyedik évfolyam végére teljesítményszakadékok alakulnak ki a gyermekek között, amely különbség csak tovább nő a nyolcadik évfolyam végére a TIMSS nevű felmérés eredményei alapján. A CKP több pontban összegezte azokat az elmúlt években meghozott kormányzati intézkedéseket, amelyek a lesújtó eredményekhez járultak. Ezek között szerepelt például az, hogy felfüggesztették az alapkészségek fejlesztésével kapcsolatos eredményességi elvárásokat, felszámolták az iskolai autonómiát, a pedagógusok szakmai fejlesztésének ösztönzésére alkalmatlan ellenőrzési rendszert vezettek be. A szervezet megoldási javaslatait a Kockás könyv című kiadványban összegezte. A kötetet bemutató Nahalka István oktatáskutató azt hangsúlyozta, hogy valódi társadalmi egyeztetésre lenne szükség, különben nem lehet átalakítani az oktatáspolitikát. A szervezet modernizálná a magyar iskolaszerkezetet is, 10 évfolyamon át tartó, egységes általános képzés létrehozását javasolja. Utóbbival kapcsolatban lapunk kérdésére Radó Péter arról beszélt: nem az évfolyamok száma az elsődleges, hanem az az alapelv, hogy a gyerekeknek minél később kelljen eldönteni, hol folytassák tanulmányaikat.
– Visszás, hogy olyan oktatáskutatók tiltakozzanak, akik korábban pályázati alapon lehetőséget kaptak oktatással kapcsolatos tanulmányok kidolgozására – erről beszélt Palkovics László oktatási államtitkár annak kapcsán, hogy a közoktatás reformjáért küzdő Tanítanék Mozgalom gyertyagyújtást és tüntetést szervezett hétfő estére. A Tanítanék szerint ugyanis „szégyen, hogy valaha híres oktatásunk színvonala mára nemzetközi összehasonlításban a sereghajtók közé süllyedt”.
A Kossuth téren tartott demonstráción Törley Katalin, a Tanítanék képviselője a szervezet követeléseit felsorolva elmondta: azt akarják, hogy Balog Zoltán január 31-ig távozzon, vagy váltsa le a miniszterelnök, jöjjön létre önálló, független, szakmai alapokon álló oktatásügyi tárca, és kezdődjön meg az új közoktatási törvény kidolgozása szakmai, demokratikus elvek mentén. Szerinte az öt éve elfogadott köznevelési törvény „soha nem látott mélységekbe taszította” a közoktatást; a koncepció megbukott.
Pilz Olivér, a Tanítanék másik képviselője úgy fogalmazott: Balog Zoltán „csődminiszter” a hátrányos helyzetű gyerekeket okolta a december elején napvilágot látott PISA-felméréseken elért rossz magyar eredményekért.
Miközben egyebek mellett arról beszélt, „szégyen”, hogy a korábban magas színvonalú magyar oktatás „a sereghajtók közé süllyedt”, a gyerekek negyede funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából, és „itt van a világ egyik legszegregáltabb oktatása”, a tüntetők a Parlament felé fordulva azt skandálták: „Szégyen!”
Nahalka István oktatáskutató hangsúlyozta: szerinte van kiút a jelenlegi helyzetből, ezért a CKP kidolgozott egy koncepciót, amelyet az úgynevezett Kockás könyvben bárki elolvashat a szervezet honlapján.
A felszólalók meggyújtották a 2011-ben ezen a napon elfogadott köznevelési törvény egy példányát.
A mintegy ötszáz résztvevő a beszédek elhangzása után az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete elé vonult, ahol kifüggesztette követeléseit.
A Parlament oroszlános kapuja előtti kordonnál elhelyeztek egy „Több fényt” feliratú molinót, amely előtt sokan gyertyát, mécsest gyújtottak, a szervezők felhívása szerint az oktatásügyért és azért, hogy „fényt gyújtsanak” az oktatásügy irányítóinak fejében.
A demonstrálók között látni lehetett a Hálózat a tanszabadságért molinóját, valamint a „Magyarország a magyar egészségügyért” feliratot, mellette a fekete ruhás nővérként ismertté vált Sándor Máriát. (MTI)
