1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja

1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

Budapest, 2019. november 14. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter elõadást tart A történelem, ami nem ért véget. Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel megrendezett, a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján a Terror Háza Múzeumban 2019. november 14-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet által rendezett A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című nemzetközi konferencia megnyitóján úgy fogalmazott: „mai mindennapjainkra semmilyen más történelmi esemény nem volt nagy olyan hatással, mint az 1989-90-es átalakulás, alkotmányos forradalom”.

Immár 30 éve szabadságban, jogállamban, demokráciában élhetünk, nem pedig egy kommunista diktatúrában – szögezte le a miniszter, aki a többi között a szólásszabadságot és az alkotmányos keretek között gyakorolható gyülekezési jogot a rendszerváltás rendkívüli pozitívumának, a demokrácia áldásának nevezte.

A 30 évvel ezelőtti történelmi eseményeket is felidézve a miniszter arról beszélt, hogy Közép-Európa valamennyi országában végbement változások eredményeként szabad választásokon a nép által megbízott kormányok intézhették a közügyeket.

Utóbbiról megjegyezte, hogy rendkívüli nehézségeket okozott, hogy a kommunista diktatúra öröksége, „minden területen, a gazdaságtól a társadalmi morálig velünk maradt”.

A rendszerváltozás kritikáiról szólva, Antall József volt miniszterelnök híres mondását (Tetszettek volna forradalmat csinálni!) is idézve Gulyás Gergely Románia példáját említve azt mondta: „önmagában egy forradalmi esemény sem jelent feltétlenül mélyebb átalakulást”.

Egyúttal megjegyezte: Antall József megállapítása „igaz arra”, hogy a forradalmi átmenet hiánya „néhány területen a felelősségre vonást és az igazságszolgáltatást akadályozta, de önmagában az nem garantálta ezek megtörténtét”.

Álláspontja szerint a rendszerváltás kritikái abból következnek, hogy „nem mindig sikerült jól élnünk azzal a felelősséggel, ami a szabadságból adódott”. Ezek között a kárpótlást és „a bűntető igazságtétel” elmaradását említette.

Gulyás Gergely ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt 30 év változásai az országnak komoly fejlődést hoztak. Szavai szerint ez idő alatt „a 2002 és 2010 közötti időszaktól eltekintve” Magyarország – különböző formákban – de előrelépett, az országot felelősséggel vezették. Beszéde zárásaként a miniszter a rendszerváltás nagy vívmányának nevezte azt, hogy ma is van lehetőség jövőbeli alternatívák között dönteni, több lehetőség között választani és ennek következményét viselni.

A tanácskozáson mások mellett Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa tart előadást, illetve kerekasztal-beszélgetést is rendeznek.