Május 18-án nyújtotta be az Országgyűlésnek az új kampányfinanszírozási törvényt a Fidesz–KDNP, amelynek értelmében a választás évében a pártok működésének állami támogatását nem folyósítják majd, csak a kampánykiadásokat finanszírozza a központi büdzsé. Az a párt, amely minden választókerületben állít jelöltet, maximum csaknem 600 millió forintot kaphat.
Reálisabbá válik a kampányfinanszírozás abban a tekintetben, hogy a rendszerváltás hajnalán megállapított összegeknél – amelyek semmilyen szinten nem tükrözték a valós költéseket –, most reálisabb számokat határozott meg a jogalkotó – mondta el az mno.hu-nak Lánczi Tamás, a Századvég elemzője. Mint rámutatott, mindegyik egyéni jelölt ötmillió forintot költhet a kampányban, ebből egymillió forintot az állam biztosít, amellyel tételesen el kell számolni, ami fokozza az átláthatóságot. Hozzátette: jobban tükrözi az ötmilliós keret azt az összeget, amelyre egy jelöltnek a megválasztáshoz szüksége van.
Lánczi szerint az állam számára olcsóbbá válik a választási kampány, mivel csak egy fordulót kell megrendezni, valamint a pártok 2014-ben nem kapnak külön állami párttámogatást. A szakértő ismertetése szerint világszerte különféle párttámogatási modellek léteznek, a mostani magyar szabályozás az olaszhoz közelít, ahol egyáltalán nincs párttámogatás, csak a kampányhoz kapnak segítségek a politikai szervezetek.
Az új szabályozás kifejezett ösztönzőket tartalmaz arra nézve, hogy az egyes választókerületekben minél több egyéni jelölt induljon. Az a lehetőség, hogy már kétszázalékos választási eredmény esetén is egymillió forint vissza nem térítendő támogatást ad az állam a képviselőjelölteknek, mindenképpen segít abban, hogy nyitottabbá váljon a verseny, olyanok is elinduljanak, akik ezt eddig nem tehették meg – erről már Boros Tamás, a Policy Solutions vezetője beszélt portálunknak. A szakértő szerint arányaiban a pártok is több kampánytámogatást kapnak, ami ideális esetben segíti azt, hogy minél kevésbé kelljen a politikai erőknek különböző vállalkozók, oligarchák pénzeire hagyatkozni.
Ugyanakkor, a kampányfinanszírozásról szóló törvény minden előnyét lenullázza az a tény, hogy a pártok várhatóan 2014-ben nem kapnak pénzt a működésükre. Így a 2014-es év nagy részében a legalapvetőbb funkciókra – irodák fenntartása, munkatársak fizetése, rendezvények szervezése – sem lesz pénzük azoknak a szervezeteknek, amelyek nem képesek illegális vagy szürke zónás forrásokhoz jutni – fejtette ki az elemző. Úgy látja, az éves pártfinanszírozás felfüggesztésével a Fidesz egyenlőtlen viszonyokat teremt a választások előtt, ráadásul ismét olyan lépést tesz, amely páratlan a demokratikus Európában. Magyarországon kívül ugyanis kizárólag Fehéroroszországban és Moldovában létezik az, hogy ne kapjanak pártok állami támogatást működésükre – tette hozzá Boros.
A Századvég elemzője szerint sokan arra számítanak, hogy az új pártfinanszírozási törvény polarizálni fogja az erőviszonyokat, de szerinte lényegesen nem fognak átalakulni azok. Magyarországon egy viszonylag stabil pártrendszer van, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek új belépők, de a politikai erőtér relatíve stabil, jól látható, hogy kik a bal- és jobboldali pártok, kik azok, akik komolyan vehetők, és kik azok, akik nem, és az emberek ez alapján fognak dönteni – vélekedett a politológus.
Lánczi úgy látja, a külföldről befogadható adományok körének szűkítése egy fontos biztosítéka a választási rendszernek, hogy csak azok gyakorolhassanak befolyást az eredményekre, akik választójoggal rendelkeznek. Így legálisan nem fordulhat elő, hogy külföldi lobbicsoportok pénzt tesznek valamelyik pártba, hogy így befolyásolják a későbbi törvényhozási munkát – tette hozzá a szakértő. A Századvég kutatója annak a véleményének is hangot adott, hogy a politikai piacra való belépés lehetősége tágul az új szabályozás következtében, de ettől nem várható nagy fordulat, és nem fogják az ismeretlen jelöltek elárasztani a szavazólapokat.
Boros szerint az új kampányfinanszírozási rendszer egyszerre erősíti az ellenzéki pártok összefogását, és gördít akadályokat elé. Mivel egy MSZP–Együtt 2014 közös lista – tehát egy szoros együttműködés – több pénzt eredményez, mint ha külön listán indulna a két párt, de koordináltan nem indítanának egymás ellen jelölteket, ezért a két párt pénzügyi érdeke a szorosabb összefogás. Ugyanakkor azáltal, hogy minden egyéni jelölt után meghatározott mértékű támogatást ad az állam, így nagy az esélye annak, hogy újabb és újabb jelöltek induljanak a különböző kis pártok színeiben, így megosztva a szavazatokat – vélekedett a Policy Solutions vezetője.
„A magyar állampolgárok hagyományosan passzívak a politikai erők finanszírozásában – ez egész Európában jellemző –, ezért tévedés azt hinni, hogy az állami párttámogatás csökkentése nagyobb állampolgári részvételt eredményez majd” – mondta Boros. A demokratikus verseny fenntartásához állami forrásokra van szükség, mely nem helyettesíthető sem állampolgári támogatásokkal, és főleg nem cégek támogatásaival – tette hozzá.
