Több ponton is változik az új választási eljárási törvény, egyebek mellett jogvédő szervezetek javaslatai alapján – közölte Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. A Transparency International, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és más jogvédő szervezetek felvetései alapján a kormánypártok törvénybe iktatják azokat a többletgaranciákat, amelyekkel még a látszatát is elvetik annak, hogy befolyásolni lehetne a választás eredményét – mondta a fideszes képviselő. Kifejtette: ennek alapján azt javasolják, hogy a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számáról naponta frissülő, nyilvános adatok jelenjenek majd meg.
Emellett rögzítik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjai és a nemzetközi megfigyelők nemcsak betekinthetnek majd a névjegyzékbe, hanem össze is vethetik azt más dokumentumokkal, így a névjegyzékbe vétel iránti kérelmekkel, a levél útján szavazók jegyzékével és az állampolgársági okiratok nyilvántartásának adataival. Lehetővé teszik minden országos listát állító pártnak azt is, hogy további öt szakértőt delegáljon, akiknek ugyancsak lehetőségük lesz a teljes szavazatszámlálási folyamat ellenőrzésére – ismertette Gulyás Gergely.
Hozzátette, hogy szintén változik a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők szavazatának ellenőrzése. A levél megérkezése után összevetik a választópolgár adatait a nyilvántartással, és csak akkor számít szabályos szavazatnak a beérkezett voks, ha az adatok megfelelnek, ezt a folyamatot pedig mind a sajtó, mind a megfigyelők, mind pedig a választási bizottsági tagok nyomon követhetik.
Újdonság, hogy az idén szeptember 1-je utáni időpontra már nem lehet majd időközi országgyűlési képviselő-választást kitűzni. A fideszes politikus ezt azzal magyarázta, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint az Országgyűlésnek időközi választás esetén külön kell döntenie a választókerületek meghatározásáról, és mivel a választókörzetek már átalakultak, így ha a parlament nyári ülésszaka után üresedik meg egy mandátum, leghamarabb októberben vagy novemberben lehetne megválasztani egy képviselőt, akinek februárban véget is érne országgyűlési munkája.
A választási eljárási törvény módosítására – amelyet várhatóan a jövő héten kezd tárgyalni a Ház – azért is szükség van – folytatta –, mert az alkotmánnyal összhangban ebben a jogszabályban is egyértelművé kell tenni, hogy az európai parlamenti és a helyhatósági választások a jövőben sem egyszerre lesznek. Az előterjesztés azt a helyzetet is rendezi, hogy Balatonvilágos Veszprém megyéből Somogyba került át, ennek megfelelőn módosítani kell a választókerületet.
Átalakítják a választásikampány-finanszírozási rendszert a kormánypártok. A részleteket a KDNP-s Rétvári Bence ismertette, rögzítve, hogy a választás évében a pártok működésének állami támogatását nem folyósítják majd, csak a kampánykiadásokat finanszírozza a központi büdzsé. A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint az állam az egyéni képviselőjelölteknek és a listát állító pártoknak is biztosít támogatást, mégpedig úgy, hogy a választókerületi jelöltek egymillió forintos költségvetési támogatásra lesznek jogosultak az államkincstártól egy kártya formájában, amelyről készpénzt nem vehetnek majd fel, és csak számlaadással bonyolíthatnak róla kifizetéseket – mondta.
Az a párt, amely minden választókerületben állít jelöltet, maximum csaknem 600 millió forintot kaphat. Ez úgy jön ki, hogy a maximálisan elnyerhető mandátumszámot, amely az új parlamentben 199 lesz, megszorozzák a pártok egyéni és listás jelöltjei után fejenként kapható ötmillió forinttal. A tervezett szabályok szerint az a párt, amely mind a 106 kerületben állít jelöltet, a listáján is megfelelő számú politikus szerepel, az az így eredményül kapott 995 millió forintnak a 60 százalékára, azaz 597 millió forintra jogosult. A legkisebb támogatás a 995 millió forint 15 százalékának megfelelő összeg lesz, amely abban az esetben jár, ha egy párt legalább 27 egyéni körzetben tud jelöltet állítani. A közös listát állító pártok a finanszírozás és a költési korlátozások tekintetében egy pártnak minősülnek – magyarázta a kereszténydemokrata képviselő.
Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy miután ma a Fidesz–KDNP-nek körülbelül 1,3 milliárd forint az éves állami támogatása, ezért a pártszövetség esetében ezzel a nagyságrendileg 600 millió forinttal a felére csökken a költségvetési juttatás. Az összes többi párt valamivel jobban jár, ezért ez „igazán nagylelkű ajánlat a kormánypártok részéről” – fogalmazott.
Az Együtt 2014 szerint a kampányfinanszírozás körülményei zavarosak maradnak a finanszírozás rendszerének tervezett átalakításával. A javaslat változatlanul nem írja elő, hogy a pártok számára azonos és nyilvánosan meghirdetett feltételek szerint lehessen plakáthelyeket bérelni, szórólapokat nyomtatni vagy más kampánytevékenységet folytatni – hívja fel a figyelmet az Együtt 2014.
Rétvári Bence elmondta, hogy a kiadásokkal szigorúan el kell majd számolni a választások eredményének jogerőre emelkedése után 15 napon belül, amit a kincstár, a pártok esetében pedig az Állami Számvevőszék is ellenőrizni fog. A politikus példaként említette, hogy aki nem kapta meg a szavazatok legalább két százalékát, annak kamatostól vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. Aki egyáltalán nem vagy nem szabályszerűen számol el a kiadásokkal, az a felvett támogatás kétszeresét köteles visszafizetni.
Változnak az adományelfogadási szabályok is, amelyek értelmében más államtól, belföldi és külföldi jogi személytől, külföldi természetes személytől és névtelen adományozótól nem lehet támogatást elfogadni. Ennek megszegését is szankcionálják majd. Emellett az 500 ezer forintot meghaladó adományokat továbbra is nevesíteni kell, és külön nyilvánosságra kell hozni – közölte a KDNP-s parlamenti képviselő.
A politikus megítélése szerint az új szisztémával tisztább, átláthatóbb és olcsóbb lesz a kampányfinanszírozás. Azt mondta, az új rendszer végleg elvágja azt a lehetőséget, hogy akár a maffia, akár alvilági körök által finanszírozott kampányok folyhassanak Magyarországon. Összegzése szerint az átalakítással és az egyfordulós választással négymilliárd forintot spórol majd az állam.
Benyújtották szombaton a parlamentnek a választási eljárásról szóló törvényt módosító javaslatot, valamint az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapján megjelentek szerint mindkét törvényjavaslatot önálló képviselői indítványként Cser-Palkovics András és Gulyás Gergely fideszes képviselő jegyzi.
Az Országgyűlés által 2013. április 8-án elfogadott, és 2013. május 3-án hatályba lépett választási eljárásról szóló törvényt módosító indítvány az indoklás szerint megalkotja az önkormányzati választások eljárási szabályrendszerét. A törvényjavaslat emellett a választási eljárás tisztasága feletti kontroll hatékonyabbá tételére is javaslatot tesz. Egyebek közt az alaptörvénnyel összhangban rögzíti, hogy az ötévenkénti európai parlamenti és az önkormányzati választások nem azonos napon lesznek, ehelyett az önkormányzati választások októberi megtartását írja elő.
A választási kampány finanszírozását szabályozó törvényjavaslat indoklása szerint a rendelkezések jelentős összegű költségvetési támogatást biztosítanak a jelöltek és a jelölő szervezetek részére szigorú elszámolási szabályok mellett, miközben a választás évében a pártok nem lesznek jogosultak az éves működési támogatásra. A javaslat megtiltja továbbá a külföldről származó és belföldi szervezetek által nyújtott adományok elfogadását. Az indoklás szerint ezzel megakadályozhatóvá válik, hogy az országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére, és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül bárki más is befolyást gyakorolhasson.
A javaslat ezen túlmenően minden jelölt és minden jelölő szervezet számára egyenlő feltételeket biztosít az országgyűlési választáson való megmérettetésre, illetve a lehető legtöbb jelölt és jelölő szervezet számára teremt lehetőséget a választáson való indulásra - áll a benyújtott törvényjavaslat indoklásában.
