Fel kell készülnünk, hogy velünk is ugyanaz történhet Magyarországon, mint a Magyar Nemzettel, ez is az egyetem bécsi terjeszkedése mellett szólt – nyilatkozta kedden lapunknak Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese.
Frissítés: Enyedi Zsolt cikkünk megjelenése után jelezte, hogy mindenképp maradni szeretnének a magyar fővárosban.
A CEU hétfőn jelentette be, hogy Bécs városával megállapodást kötött, hogy ott is új egyetemi campust nyitnak, ahol legkésőbb a 2022–2023-as tanévben kezdődhet meg az oktatás. Mivel a CEU jövőbeli működése továbbra sem oldódott meg, és a kormány kegyétől függ, ezért sokan értékelhették úgy az egyetem döntését, hogy előkészítik a költözésüket.
Enyedi Zsolt ezt árnyalva elmondta, az részben igaz, hogy az osztrák főváros tavaly tavasszal azért kereste meg a CEU-t, hogy a magyarországi ellehetetlenítő jogszabályok miatt tudjon hova költözni az egyetem. Költözésről azonban egyelőre nincs szó Enyedi szerint, ám Bécs annyira jó ajánlatot adott nekik az ottani képzéseik elindítására, hogy enélkül is megérte terjeszkedni. A város 99 évre szóló kedvezményes bérleti jogot ad több – részben műemléki – épületben. Bár csak kis képzésekkel tervezik az indulást, „amennyiben szükséges”, az infrastruktúra lehetővé teszi a nagy egyetemi campus kiépítését is – tudtuk meg Enyeditől.
– Sajnos semmi nem jut el hozzánk a kormány és New York állam közötti nemzetközi tárgyalások előrehaladásáról – mondta a rektorhelyettes. Mint ismeretes, bár a CEU lényegében az összes törvényi feltételt teljesítette, amire a Fidesz-többség kényszerítette a rá szabott törvénnyel, a hosszú távú működés érdekében a kormánynak meg kell állapodnia az amerikai állammal. A megegyezés tavaly ősz óta húzódik, noha a New York-i kormányzó hivatala már egyértelmű jelét adta annak, hogy készek a megállapodásra. Enyedi Zsolt szerint továbbra sem tudják, hogy a szerződés mikor valósulhat meg, de Szijjártó Péter nemzetközi fórumokon tett nyilatkozatai alapján úgy véli, hogy a kormány sem látja akadályát a megállapodásnak.
– Nem tudjuk, mire számítsunk – folytatta a rektorhelyettes. Úgy véli, sok múlik azon, hogy a kormány a jövőben békülékenyebb irányt vesz-e, vagy kitart az ellenséges politika mellett, mint amilyet például az Európai Unióval és az amerikai intézményrendszerrel szemben folytatott.
