Hozzátette, hogy valójában azokkal a nyugat-európai országokkal van probléma, amelyek továbbra is orosz energiát vásárolnak, noha szankciókat vezettek be, így kerülő úton keresztül folytatják a beszerzéseket. Úgy vélekedett, sokatmondó, hogy miután Trump bejelentette a szankciót a két orosz vállalattal szemben, elsőként a németek – akik három évvel korábban vezettek be olajembargót – jelezték, hogy mentességet kérnek az amerikai szankciók alól. Bulgária hasonlóan mentességet kért.
Trump kiugrasztotta a nyulat a bokorból, nem lenne meglepő, ha további országok is mentességet kérnének
– fogalmazott Hortay Olivér, hozzátéve: azon sem lepődne meg, ha az új helyzet azt eredményezné, hogy alábbhagyna a szankciópárti kommunikáció, amelyet ezek az országok képviseltek. Brüsszel szempontjából nem számít komoly változásra, mert az Európai Bizottság vezetői odáig mentek el a szankciópárti politikában, ahonnan nincs visszaút. Kimondták, hogy örökös szankciókkal szeretnék sújtani az orosz energiahordozókat, függetlenül a háború eredményétől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!