Szijjártó Péter kijelentette: – Rendkívül sikeres látogatáson vagyunk túl, a rezsicsökkentést meg tudtuk védeni. A tárcavezető utalt rá, hogy ennek a találkozónak nagy tétje volt, hiszen az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az Oroszországból származó energiahordozók vásárlására, és Magyarország – a földrajzi adottságaiból fakadóan – muszáj, hogy vásároljon orosz kőolajat, földgázt, mert ha ezt nem teheti, alapvetően borul fel az energiaellátásának biztonsága.

Orbán Viktor elérte, hogy az amerikai kormány mentesítést adjon Magyarországnak az Oroszországból származó kőolaj és földgáz vásárlásakor
– tette hozzá, hangsúlyozva: a találkozón semmifajta időtáv nem hangzott el, a miniszterelnök és az elnök kezet fogott arra, hogy mentességet kapunk, az csak egy technikai kérdés, hogy ezt az illetékes amerikai kormányhivatal hogyan foglalja szövegbe.
A miniszter hangsúlyozta, hogy szankciós környezetben két-háromszoros energiaár-emelkedésre kellett volna készülnie a magyar családoknak, valamint a magyar gazdaság szereplőinek.
Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy miért van szüksége Magyarországnak cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására az Egyesült Államoktól az induló magyar–amerikai energetikai együttműködés részeként, úgy válaszolt: Magyarország egyre több forrásból, egyre több útvonalon vásárol energiahordozókat, mert az egy útvonaltól vagy forrástól függés problémákat jelenthet. Az orosz mellett francia, holland és majd amerikai forrásból is vesznek gázt, utóbbi esetében egy ötéves szerződésről, összesen kétmilliárd köbméterről, vagyis évi négyszázmillió köbméterről tárgyalnak.
Ezt hívják igazi energiabiztonságnak, nem lecseréljük egy meglévő forrásunkat valamilyen kényszer miatt, hanem a meglevő források mellé más forrásokat is szolgálatba állítunk
– mondta. Kiemelte, ez történik a nukleáris energia esetében is: az új paksi atomerőmű egy nagy orosz–francia–német együttműködésben épül, és az építkezést fel tudják gyorsítani, mert Orbán Viktor abban is megállapodott Donald Trumppal, hogy eltörlik a paksi beruházást érintő szankciót, amelyet a Biden-kormány politikai bosszúból léptetett életbe, valamint amerikai fűtőelemeket is vásárolnak, hiszen a nukleáris kapacitás növelése következtében több fűtőelemre van szükség. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy mivel Magyarországon folyamatosak a beruházási rekordok, nagy gyárak épülnek, a mesterséges intelligencia, a nagy adatközpontok újabb energiaforrásokat igényelnek, vizsgálják a kis teljesítményű, egy futballpályányi nagyságú, egy-egy város vagy ipartelep energiaellátását biztosító úgynevezett moduláris atomerőművi technológiát, és készen állnak arra, hogy a nukleáris energiának amerikai technológiával nagyobb szerepet adjanak az ország energiaellátásában.
Nincs döntés arról, hány ilyen erőművet szeretnénk, ha öt-hatot telepítenénk, akkor az nagyjából tízmilliárd dolláros költséget jelentene, 10-12 ilyen erőmű akár húszmilliárd dollárt is jelenthetne, ezért nem tudunk itt még végleges összeget mondani
– fogalmazott. A miniszter arra a kérdésre, honnan lenne forrás erre, úgy válaszolt: minden országnak be kell ruháznia a saját energiaellátásába.
Az ország működtetéséhez energiára van szükség, ha nincs energia, akkor nincs gazdasági teljesítmény, nincs fűtés, meleg víz, de ha van energia, akkor van gazdasági teljesítmény, van gazdasági növekedés, vannak új gyárak, és ebből a gazdasági növekedésből fakadnak azok a források, amelyeket pedig használni kell arra, hogy az ország energiaellátását biztosítsák
– mondta.
Szijjártó Péter igennel felelt arra a kérdésre, hogy Magyarország nem egyszerre venne sok erőművet, hanem több ütemben, szükségletei és lehetőségei szerint vásárolna.




















