A valódi tét a nemzeti szuverenitás megőrzése

Minden ellenkező állítással szemben az Európai Unió Bírósága (EUB) nem adott és nem is adhatott magyar menekültstátust a Helsinki Bizottság ügyfelének, a magát politikai üldözöttnek valló Alekszij Torubarovnak. A hazájában egy sor bűncselekmény elkövetésével meggyanúsított orosz üzletember jelenleg a nemzetközi védelem egyetlen formájában sem részesül Magyarországon. Az EUB július 29-i ítélete tehát elsősorban nem róla, hanem a tagállamok függetlenségéről, illetve annak csorbításáról szól.

Egy hazánkba érkezett menedékkérő mutatja a hatósági végzést. A bevándorlási hivatal szava dönt Fotó: Kurucz Árpád

Egy hazánkba érkezett menedékkérő mutatja a hatósági végzést. A bevándorlási hivatal szava dönt
Fotó: Kurucz Árpád

A főtanácsnok ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, hogy az említett korábbi ítéletben az is megállapítást nyert, hogy a menekültekről szóló uniós irányelv megköveteli: amennyiben a nemzeti bíróságok csupán a jogszabálysértő közigazgatási határozat megsemmisítésére bírnak felhatalmazással, úgy hatáskörrel kell rendelkezniük olyan kötelező érvényű iránymutatás megfogalmazására, amelyet a jogszabálysértő határozatot meghozó hatóságnak tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania. A főtanácsnok szerint – bár név szerint nem említi, de – a Torubarovéhoz hasonló esetekben az eljáró bíróságnak mellőznie kell annak a nemzeti jogszabálynak az alkalmazását, amely a jogkörét az érintett közigazgatási határozat puszta megsemmisítésére korlátozza.

Ezt erősítette meg most az EUB ítélete is, amely egyúttal jelezte: az előzetes döntéshozatali eljárás célja, hogy segítse a tagállami bíróságot az uniós jog értelmezésében, és elősegítse a közösségi jog egységes alkalmazását. A bíróság tehát irányadó a tagállami bíróság, illetve az uniós országok összes bírósága számára.

Amint arról a Magyar Nemzet beszámolt, a migránsbarát Helsinki Bizottság győzelemként, a „jogállamiság helyreállításaként” könyvelte el az EUB ítéletét, amely szerint az uniós joggal ellentétes, hogy a magyar bíróságok a saját hatáskörükben nem változtathatják meg a menedékjogi határozatokat, hanem adott esetben új eljárás lefolytatására kérhetik a menekültügyi hatóságot. A Soros György támogatását is élvező „civil” jogvédő szervezet ügyfeléről, Alekszij Torubarovról érdemes megemlíteni, hogy a Szovjetunió összeomlása körüli időkben alapozta meg vagyonát. A róla szóló portréban azt írták: akkoriban mindennel kereskedett. Az ezredforduló környékén aztán egy volgográdi étteremlánc tulajdonosa lett, miközben belépett az Igaz Ügy nevű ellenzéki pártba. A 2000-es években több büntetőeljárás is indult ellene, ezek elől az Európai Unió területére szökött. Ausztriában viszont az Interpol körözése alapján elfogták. Menekültstátust sem ott, sem Csehországban nem kapott, ahová a dublini rendelet értelmében utalták át az ügyét, mivel ott lépte át először a schengeni övezet határát.

Az illegális bevándorlók menedékkérelmét csak a hatóság képes szakszerűen elbírálni
Fotó: Kurucz Árpád

A cseh hatóságok kiadták Oroszországnak, ahol először letartóztatták, majd szabadlábon védekezhetett. Ezt kihasználva Ukrajnán keresztül Magyarországra szökött, itt azonban a rendőrség elfogta. A férfi ismét menekültügyi kérelmet adott be, amit háromszor utasított el a magyar szakhatóság. Ezt követően a Soros-hálózathoz kötődő Helsinki Bizottság támogatásával egy pécsi bíró az EUB-hoz fordult.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjo­gász egyébként kétélű fegyvernek tartja az uniós bíróság döntését, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a luxemburgi testület ítéletére alapozva a bíróságok a jövőben akár a menekültügyi hatóság által korábban megadott menedékjogokat is megvonhatják. Továbbá a bíróságok szűkíthetik is a menekültjogot, arra hivatkozva, hogy a menekültügyi hatóság túl tágan értelmezi a genfi egyezményt, ezért nem támogatják a menedékjog vagy a nemzetközi védelem megadását. Másfelől viszont ismert a Soros-hálózat törekvése a bírák és jogászok úgynevezett „érzékenyítésére”.

Az EUB mostani ítélete azért aggasztó, mert ez a testület hivatott dönteni a Stop, Soros!-törvénycsomag ügyé­ben indult kötelezettségszegési eljárásban is, amely két hete került a bíróság elé. A tét pedig ez esetben jóval nagyobb, mivel az illegális migráció megállításáról szóló, Brüsszel által támadott szabályozás egy része az alaptörvényben rögzített, és soha nem volt még példa arra, hogy ­uniós szervezet tagállami alkotmányos normát kíséreljen meg felülírni az euró­pai normákra vagy a közösségi jog szellemére hivatkozva.