Trianon nem egy nap a magyarság történetében

Ma újabb állomásához érkezik a trianoni diktátumról szóló megemlékezés-trilógia a Magyarságkutató Intézet szervezésében. Az Összetartozunk! – Trianon 100 című konferenciasorozat mostani előadásai a megcsonkított Magyarország sikeres talpra állását vetítik elénk. Horváth-Lugossy Gábor intézményvezetővel beszélgettünk.

Horváth-Lugossy Gábor: Magyar szemüvegen keresztül, angolul kell a világgal megismertetni, mit okozott a békeszerződés Fotó: Mirkó István

– Kérem, avassa be olvasóinkat a sorozat előzményeibe, amelyek nyilvánvalóan a személyes érintettséget sem nélkülözhetik.

– Nagybátyám, néhai Horváth János, a Fidesz országgyűlési frakciójának legendás korelnöke jól összefoglalta, hogyan határozta meg családunk és valamennyi magyar család életét Trianon. Erről így vallott annak idején: „Gyermek- és ifjúkoromat meghatározta a származásom, a cecei lét, a család sorsának alakulása. Ez a trianoni pszichózis, a bethleni konszolidáció, az 1929–33-as nagy gazdasági világválság korszaka. Egy útkereső ország hatalmas szellemi erőket megmozgató törekvése a becsület visszaszerzésére és az új feltételek közötti küzdelme a talpra állásért.” Trianon nem egy alkalom, nem egy nap volt tehát a magyar nép históriájában, hanem sors- és történelemfordító esemény. Az elmúlt száz év a hatása alatt telt, jól, rosszul. Nem hiányoztak a megszállások, a diktatúrák, a háborúk, a rombolás, de ha mérlegre tesszük a száz évet, összességében kihúzhatjuk magunkat. A magyar nemzet minden körülmény – az ország új mérete, határai – ellenére nemzetközi viszonylatban mégis példaértékű maradt. Mondhatnánk, hogy óriási belső erők mozdultak meg, hatalmas teljesítmények jöttek létre szinte a semmiből.

– De csak „szinte” a semmiből. Ha más nem is, de spirituális tartalékunk azért volt.

– Természetesen nem a semmiből. A magyar nemzet évezredes léte olyan tudással és szívóssággal ruházott fel bennünket, amelyek csak a nehéz időszakokban jönnek elő. Annak idején Klebelsberg Kunó is így vélekedett erről: „A megpróbáltatások, sőt a katasztrófák minálunk tüneményes fejlődésnek, csodás fellendülésnek kiindulópontjai voltak.” A Magyarságkutató Intézet konferenciasorozatában is erre a teljesítményre hívja fel a figyelmet, és ezt a szellemiséget hirdeti. Tudományos, a magyarság eredetével, történetével foglalkozó intézetként nem egy-egy rövid korszakot kutatunk, elemzünk, hanem megvan bennünk az a képesség, hogy folyamatában, átívelően ismertessünk és mutassunk be évszázadokat a mai magyaroknak.

– Ismerős az a gondolat, amely szerint Trianon a fájdalom jelképe. Miféle új vagy más dimenziót, értelmezést adhat az intézet ennek a sorsdöntő eseménynek?

– Nemrég magam is olyan beszélgetésen vettem részt, ahol elhangzott, hogy Trianonról általában csak a tragédia jut az eszébe mindenkinek, aki egyáltalán érti, meghallja, átérzi ezt a fogalmat. Ennek megfelelően Trianon jelentésének átörökítése is csak ilyen tartalommal történt az elmúlt évtizedekben. Viszont ideje lenne, és az elmúlt száz év is feljogosít minket arra, hogy nagyobb látószögben nézzük Trianont, annak következményeit, az utána következő évtizedeket, száz évet. A magyar tudat részének kellene lennie, hogy Trianon után talpra álltunk, hogy megmaradtunk, hogy voltak országrész-visszacsatolások, hogy olyan teljesítményt tettek le a magyarok az asztalra, amit nemhogy nem vártak tőlünk, hanem amitől egyenesen megdöbbent a világ. Miközben sokan a halálunkat várták, mi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust rendeztünk, Nobel-díjasokat adtunk a világnak, gazdasági teljesítményünk, pénzügyi stabilizációnk, szervezőképességünk világhírű lett.

Horváth-Lugossy Gábor: Magyar szemüvegen keresztül, angolul kell a világgal megismertetni, mit okozott a békeszerződés
Fotó: Mirkó István

– Milyen munkát végeztek el eddig a témakörben?

– A Magyarságkutató Intézet és a Kodolányi János Egyetem közös szervezésében nyílt meg tavaly a Magyar világ 1938–1940 kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve idén márciusban tudományos konferenciát tartottunk a kiállítás kapcsán, ahol intézetünk mellett számos tudós és más intézmények neves kutatói adtak elő. Milyen volt akkoriban Kárpátalja visszavétele és újraegyesülése Magyarországgal, de hallhattunk előadásokat a Felvidék visszatéréséről és az 1938–1940 közötti hadseregfejlesztésről és országgyarapításról is. A Trianon utáni eredmények bemutatásával indítottuk az évet.

– A Trianon 100 programsorozatot már tavaly elkezdték összeállítani, amit persze jelentősen felülírt a világjárvány, de így is jó néhány tudományos és közérthető szerepvállalásukkal lehetett és lehet találkozni a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban. Kérem, mutasson be néhányat ezek közül!

– Tudományos szempontból talán a legfontosabb az Összetartozunk! – Trianon 100 című konferenciasorozat a trianoni békediktátum centenáriumán, amely három egységből áll. Május 21-én tartottuk A százéves trianoni békediktátum születése címmel első konferenciánkat, amelyen számos egyetem, kutatóintézet és levéltár professzorai, kutatói adtak elő a témában. A konóferencia nevében is jelzi, hogy a döntésről, a tragédiáról szólt. Egyedülálló módon, az ismert pandémiás körülmények miatt magyar és angol nyelven, online tartottuk, ez azonban nemhogy csökkentette, hanem növelte a nézők, érdeklődők számát. Előtte a világ ötven egyetemének küldtük ki a meghívónkat, olyan egyetemi tanároknak, doktoranduszoknak, hallgatóknak, akik az első világháborút lezáró békeszerződéseket, az európai országhatárok átrendeződését, illetve ezek következményeit kutatják. Megkapták magyar és angol nyelvű meghívóinkat a világ különböző országaiban működő magyar szövetségek is.

A konferencia a Magyarságkutató Intézet YouTube csatornáján lesz látható.

– Hogyan fogadták e jobbára nemzeti ügy nemzetközi kontextusba helyezését?

– Engem is meglepett, milyen nagy volt az érdeklődés. A YouTube-csatornánkon, ahol magyarul közvetítettük élőben az előadásokat, közel kétezer ember nézte aznap. A Facebookon, ahol angolul szintén élőben közvetítettünk, négyezer ember volt részese a konferenciának. Ez összesen hatezer ember. Ma már angol nyelven nyolcezer-ötszáz, míg magyar nyelven százötvenezer megtekintésnél járunk. Ami azért jó, mert tovább ajánlották a tudományos előadásokat magyar és angol nyelvterületen is. Tudomásul kell venni, hogy ami nem angolul zajlik a tudományos világban, az nincs is. Nekünk kötelességünk, és már régen az lett volna, ha a világtól megértést, szövetséget várunk, hogy megismertessük velük, számunkra mit jelent, mit okozott Trianon. Nem csak a területi vagy lakosságszámokra gondolok. A világnak meg kell értenie, hogy nekünk, magyaroknak mit okozott Trianon. Azoknak a magyaroknak, akik évszázadokig védték a keresztény Európát. Ezért is örülök, hogy Jankovics Marcellnak a Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent Trianon-könyvét sikerült még az évforduló előtt megjelentetni angol és német nyelven. Ennek a fordítását is a Magyarságkutató Intézet végezte.

– Térjünk vissza a mai előadásokra. Mit lehet majd látni, hallani?

– Ahogy a májusi konferencián, most is a történészszakma legnevesebb képviselői tartanak majd előadásokat, amelyeket a YouTube-csatornánkon magyarul, Facebook-oldalunkon angolul követhetnek az érdeklődők. Olyan izgalmas és eddig kevésbé hallott, ámde annál fontosabb témákat, területeket mutatunk be, mint például az önálló magyar ipar megteremtése Trianon után, vagy a jogfolytonosság visszaállítása és a gazdasági–politikai konszolidáció érdekében alkotott jogszabályok az 1920-as évek elején, illetve az önálló magyar haderő létrehozása 1919 és 1922 között. Ugyancsak rendkívül fontos a trianoni békediktátum hatása az agrárágazatra: megpróbáltatások és lassú talpra állás, de hasonlóképpen megkerülhetetlen az önálló magyar külpolitika megteremtése is. Komoly érdeklődésre számíthatnak az örök érvényű Klebelsberg-gondolatokat bemutató, világosan végiggondolt és rendszerszerűen építkező kultúrpolitika című előadások.

– Folytatásként, egyúttal a trilógia lezárásaként miről szól majd a szeptemberi konferencia?

– A magyar revízió sikereivel, továbbá Tria­nonnak a kommunizmus és a rendszerváltás idején való megítélésével fogunk foglalkozni. Azt hiszem, már ezzel a konferencia-trilógiával segítettünk a magyar társadalom Trianon-feldolgozásán, annak megértésén, és jól tesszük, ha tovább lépünk az azt következő évtizedek bemutatása felé, amelyek – ahogy korábban mondtam – bővelkedtek sikerekben, jó példákban. Ugyanakkor nem kerülhetjük ki a szovjet megszállás és befolyás évtizedeit sem. Az pedig, hogy mindezt angol nyelven is tesszük, külpolitikai haszonnal is bír az országnak. Trianonnal kapcsolatban nem lehet takargatnivalónk. Csak közérthetően be kell mutatni a nemzetközi közvéleménynek is.

– Érdekes, bár ma már megszokott jelenség a múlt idézése a modern médiatechnika segítségével. E tekintetben milyen munkák folynak?

– Indítottunk egy Trianon 2020 című interjúsorozatot, amelynek a részei már fent vannak a csatornáinkon. Ebben kizárólag történészek beszélnek a kutatási területükről, eredményeik­ről, összefonódásokról, személyekről, háttéralkukról, eseményekről. A közmédia által június elején szervezett, tematikus műsorokban kutatóink szinte egymást váltották. Angolul is készül az az ötrészes animációs kisfilmsorozatunk, amely a magyar és világ fiataljai számára szintén érthetően mutatja be Trianont, annak előzményeit, hatásait. Emellett több, Trianonnal kapcsolatos dokumentumfilmben szakértőként működünk közre.

– Ma már gyakorlatilag csak leírt emlékezésekből vagy tankönyvekből ismerhetjük meg Trianon történetét. Miként gondoskodik az intézet az emlékezet életben tartásáról a fiatalok körében?

– Nagyon jó ötletnek tartom a roll-up vándorkiállítás megvalósítását iskolásoknak, amelyeken 23 darab állóposzteren mutatjuk be és dolgozzuk fel Trianont. Ezekre csak a legfontosabb tartalmak kerülnek fel szöveges formában, több kép, térkép kíséretében. A három tervezett sorozat nemsokára elkészül, és visszük is az iskolákba, ahol kiállítják azokat. Valamennyi évfolyam, korosztály megtekintheti majd ezeket, és valamennyi iskolában bemutató előadást is tartunk, ahol tanároknak, diákoknak egyaránt lehetősége lesz kérdéseket is feltenni, szakembereink készséggel állnak majd rendelkezésre. Egy sorozat az anyaországban, kettő pedig az elcsatolt részeken lesz majd látható. Több ismert, határon túli szervezet már jelezte is segítőkészségét a kiállítási helyszínekre való kiszállításban.

– Mi a kiállítás fő üzenete?

– A feladat Trianon és a miatta kialakult viszonyrendszer bemutatása, mert ez ma is körbevesz bennünket, meghatározza életünket. Cél a lehető legnagyobb magyar teljesítmény elérése, túllépve a történelmi igazságtalanságon. A diákoknak meg kell érteniük, hogy mi történt, miben élünk, és hogy mindezeket magunk mögött hagyva nekünk győzteseknek kell lennünk. Így tettek őseink is számtalanszor. Ezt a célt szolgálja az idén megjelenő, Trianonról fiataloknak című könyv is kollégánk, Gulyás László gondozásában, amely valamennyi középiskolásnak segítségül szolgálhat a Trianon-fogalomkör megértéséhez. Régóta nem jelent meg ilyen széles körű tudományos összefoglalás, köszönet jár mindenkinek, aki részt vett ebben. Természetesen készülnek ezen kívül is még más tudományos publikációk, könyvek, kötetek is a témában.

– Személy szerint ön mit üzenne a ma élőknek Trianon kapcsán?

– Ugyan Trianont nem élte meg, de ma is aktuális, és erőt meríthetünk szavaiból, ezért én is Széchenyit idézem: „Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: – lesz!”

A konferencia magyar nyelven a Magyarságkutató Intézet YouTube csatornáján lesz látható.

A konferencia angol nyelven a Magyarságkutató Intézet Facebook oldalán érhető el.