Krassó György emlékezete – Páratlan archívum vált elérhetővé az interneten

Hozzáférhetővé vált az interneten a 30 éve elhunyt emblematikus ellenzéki személyiség, Krassó György archívuma.

Forrás: neb.hu

Budapest Főváros Levéltára (BFL) Krassó György élettársa, Háy Ágnes jóvoltából letétként őrzi Krassó terjedelmes irathagyatékát. A neves ellenzéki személyiség iratanyaga feldolgozásának részeként, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával (NEB) közös projekt keretében került sor a Krassó által működtetett Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratainak a digitalizálására.

Az 1986–1989 között készült 545 magyar és 521 angol nyelvű hírlevél naprakész tudósítást ad a hazai ellenzék rendszerváltás felé vezető küzdelmeiről.

A hírlevelek mostantól mindenki számára szabadon elérhetőek és letölthetők a Hungaricana Közgyűjteményi Portálról.

A hírlevelek alapvető forrásai azok a telefonbeszélgetések voltak, amelyeket Krassó György magyar ellenzékiekkel, illetve emigránsokkal és külföldi közéleti szereplőkkel folytatott. A beszélgetéseket az érintettek tudtával Krassó hangkazettákra rögzítette, amelyek szerencsés módon megmaradtak Krassó hagyatékában, és a BFL őrizetébe kerültek.

A hangfelvételek a rendszerváltás időszakának megéléstörténete szempontjából kiemelkedően értékes, egyedi források, ezért a BFL–NEB-projekt keretében sor került ezek feldolgozására is.

A csaknem 300 órányi, korábban már digitalizált hangfelvételből 167 órányi hanganyagot a tudományos kutatások megkönnyítése céljából a BFL munkatársai átírtak. A hangfelvételek és a kb. 3200 oldalnyi szöveges átirat adatvédelmi okokból jelenleg csak a BFL kutatótermében érhető el a tudományos kutatók számára. A telefonbeszélgetések résztvevőiről, témáiról és a felvételeken megemlített 1200 személyről készített mutató viszont immár mindenki számára szabadon hozzáférhető az Elektronikus Levéltári Portálon.

Krassó György életpályájáról a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Mathias Corvinus Collegium által közösen kiadott, Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból című kötetben olvashatnak. A Horváth Zsolt által jegyzett életpálya rövidített változata ITT érhető el.

A projektről, illetve a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálatról további részleteket olvashatnak a Budapest Főváros Levéltárának az oldalán, a Levéltári Mozaikok rovatának 30. írásában.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Fotó: neb.hu

Krassó György és a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat

Harminc évvel ezelőtt, 1991. február 12-én hunyt el Krassó György, a Kádár-rezsim ellenzékének egyik legjelentősebb egyénisége. Krassó életrajzát már számosan közreadták, így az alábbi írás szerzője, Koltai Gábor történész-levéltáros nem erre fókuszál, hanem az általa koordinált, a 80-as évek második felének ellenzéki megmozdulásairól tudósító Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálatról, illetve annak működéséről ad ízelítőt. Egyúttal röviden bemutatja az anyag feldolgozására létrehozott projekt eredményeit is.

Krassó György (1932 –1991) otthonában

Az 1932-es születésű Krassó György életének meghatározó eseménye volt, hogy fegyveresen vett részt az 1956-os forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, amiért 1957-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték; csak az 1963-as amnesztiával szabadulhatott. A hetvenes évektől aktív politikai ellenzéki tevékenységet folytatott, 1982-ben megalapította a Magyar Október kiadót, amely a hazai szamizdatkiadás fontos háttérintézménye lett. Tevékenysége miatt folyamatos rendőri zaklatások érték, többször letartóztatták, bántalmazták. Erről, illetve 1956 megéléséről fest érzékletes képet egy vele készített, az alábbiakban közölt interjú.

Krassó György visszaemlékezése az 1956-os forradalomra és a megtorlásokra 1986 végén (Részletek)

Külföldre utazási kérelmeinek többszöri megtagadása után Krassó György 1985-ben kapott végül engedélyt, hogy meglátogathassa haldokló bátyját, Miklóst Londonban. Bátyja halála után nem tért haza, hanem menedékjogot kért és kapott Nagy-Britanniában. Londonban szervezte újjá a kiadót, és itt hozta létre a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálatot (továbbiakban: MOSZT), hogy folyamatosan tájékoztassa a Nyugatot a magyarországi ellenzéki megmozdulásokról, az ellenzékiekkel szembeni hatalmi önkényről, illetve

hírt adott a pártállami médiában nem vagy manipuláltan közreadott magyarországi és külföldi eseményekről, valamint az emigráns és szimpatizáns szervezetek tevékenységéről.

A MOSZT első hírlevele, 1986. október 15.

A MOSZT több hónapos előkészítő tevékenység után 1986. október 15-én jelentette meg első hírlevelét, amely az Inconnu csoport A harcoló város című pályázati felhívásáról szólt. Az 1986–1989 között működő MOSZT hírlevelei angol és magyar nyelven, átlagosan 1–3 gépelt oldal terjedelemben készültek. Az indulást követő évben 152 hírlevél készült. 1988-ban már szinte napilapként funkcionált, ugyanis ekkor 326 szám jelent meg, ami önmagában jelzésértékű adat a hazai ellenzéki tevékenység erősödését illetően. 1989-ben már jóval kevesebb hírlevél készült, de ez azzal is összefüggésben volt, hogy Krassó 1989 nyarán hazatért Budapestre.

A MOSZT alapvetően egyszemélyes hírügynökség, illetve vállalkozás volt: Krassó György maga gépelte le a szövegeket, fénymásolta és terjesztette a példányokat, amelyekre londoni lakcímén lehetett előfizetni (24/D Little Russell Str., London).

Munkáját elsősorban élettársa, a vele együtt Londonba emigráló Háy Ágnes képzőművész, illetve a Magyarországról alkalmanként hozzájuk érkező ellenzékiek segítették.A MOSZT alapvetően egyszemélyes hírügynökség, illetve vállalkozás volt: Krassó György maga gépelte le a szövegeket, fénymásolta és terjesztette a példányokat, amelyekre londoni lakcímén lehetett előfizetni (24/D Little Russell Str., London). Munkáját elsősorban élettársa, a vele együtt Londonba emigráló Háy Ágnes képzőművész, illetve a Magyarországról alkalmanként hozzájuk érkező ellenzékiek segítették.

Krassó György és Háy Ágnes

Az információszerzés legfontosabb kommunikációs eszköze – a rádió és a személyes találkozók mellett – a telefon volt. Krassó londoni lakásában üzenetrögzítős telefont működtetett, amely kifejezetten arra a célra szolgált, hogy azon az otthoniak, a külföldön élő magyarok, illetve Krassó kiterjedt nemzetközi kapcsolatai politikai tartalmú üzeneteket, információkat, tudósításokat hagyjanak. A telefonálók természetesen tisztában voltak azzal, hogy beszélgetéseik, illetve hangüzeneteik rögzítésre kerülnek. Az üzenetrögzítőre felvett anyagok hangkazettái szerencsére nagy számban maradtak fenn. Talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy ezek a nyolcvanas évek ellenzéki tevékenységének egyedülálló, a korabeli mindennapok történetét átélhetően visszaadó forrásai. Itt nagyon fontos az egykorúságot kiemelni.

A hanganyag ugyanis azt tükrözi, hogy a nyolcvanas évek végén a telefon két végén beszélők éppen milyen információk birtokában voltak, mit gondoltak az általuk megtárgyalt eseményekről, személyekről.

Mindezt a beszélgetések rögzítésének ismert gyakorlata ellenére több esetben meglehetősen szabadszájúan tették, ami ezáltal viszont még autentikusabbá teszi a forrásanyagot.

Érdemes röviden kitérni a konkrét forrásanyagra és annak levéltári feldolgozására. Krassó György teljes irathagyatékát és hangkazettáit 1995-ben helyezte letétként Budapest Főváros Levéltára őrizetébe Háy Ágnes. A majd’ 300 órányi hanganyagot a BFL a 2000-es években digitalizálta. Ezután, hosszú előkészítő munkát követve indult el a MOSZT-anyagot feltáró projekt. Az elkészült digitális hanganyagból a MOSZT működéséhez, illetve a Krassó vezette Magyar Október Párt szervezéséhez kapcsolódóan 167 órányi hanganyagot válogattak ki, amelynek begépeléséből egy kb. 3000 oldalnyi szövegkorpusz keletkezett.

A feldolgozott hanganyag alapján elmondható, hogy Krassónak több mint 200 személy hagyott legalább egyszer üzenetet 1986 októbere és 1990 augusztusa között, valamint több mint 1200 hazai személyről (politikusokról, művészekről, ellenzéki szereplőkről stb.) esett szó e felvételeken.

Krassó György a beszélgetések során szerzett információkat igyekezett ellenőrizni más forrásokból, például a BBC-nél, a Szabad Európa Rádiónál levő kapcsolatai segítségével, majd ezek alapján készítette el a MOSZT soron következő hírlevelét. A szellemi munka, az információszerzés mellett a technikai feladatok sem törpültek el; gondoljunk itt a szövegek begépelésére, tipográfiai előkészítésére, sokszorosítására és a hírlevelek értékesítésére. Ez a szövegszerkesztők és az internet előtti korban sziszifuszi munka volt! A kiadással kapcsolatos nehézségek több beszélgetésből is visszaköszönnek, de Krassó áldozatos munkája révén a résztvevők első kézből származó információi révén értesülhetett a Nyugat például az ellenzéki pártok, szervezetek megalakulásáról, a különféle megmozdulásokról, Pákh Tibor vagy Keszthelyi Zsolt meghurcolásáról, és a témákat még hosszasan lehetne sorolni.

Krassó György beszélgetése Orbán Viktorral, nyilatkozat a FIDESZ megalakításáról, 1988. április 1.

Végezetül érdemes kiemelni az 1988. június 16-ai ellenzéki megemlékezésekről készült beszélgetéseket, amelyek egyszerre mutatják az azonnali információszerzés előnyeit (aktuális) és hátrányait (gyakorta pontatlan), illetve jól illusztrálják Krassó információszerzési gyakorlatát.

Tudósítások Nagy Imre és társai kivégzésének évfordulója alkalmából tartott ellenzéki megemlékezésekről, 1988. június 16. (Részletek)

A MOSZT utolsó hírlevele 1989. június 2-án jelent meg. Ebben az időszakban Krassó már intenzíven belevetette magát a rendszerváltó politikai események sűrűjébe, így a MOSZT folytatására nem volt ideje, a változások okán pedig annak tevékenységére sem volt tovább szükség.