időjárás 11°C Friderika 2021. September 20.
logo
Aki megtagadja az alaptörvényt, az nem tekinthető legitimnek

Az alkotmány elleni puccsra készül a baloldal

Vass-Gabay Dorottya
2021.09.15. 05:50 2021.09.15. 10:57
Az alkotmány elleni puccsra készül a baloldal

Aki nem ismeri el az alaptörvény legitimitását, az nem ismeri el annak keretei között létrejött választási eredményt sem, így adott esetben a saját győzelmét sem – nyilatkozta lapunknak Szikra Levente annak kapcsán, hogy az ellenzék kukába dobná az alaptörvényt, ha nyerne 2022-ben. Az Alapjogokért Központ elemzője arról is beszélt, nem fér bele a jogállamiság keretei közé az, hogy az ellenzék önkényesen illegitimnek tekinti az alaptörvényt, börtönnel fenyegeti politikai ellenfeleit, bírósági ítélet nélkül is bűnösnek tekint embereket, és nyíltan az alkotmányozási és a törvényhozási eljárás szabályainak megszegését hirdeti.

A balliberális ellenzéki miniszterelnök-jelöltek nem először és feltehetően nem utoljára ígérgetik, hogy hatalomra kerülésük esetén kukába dobják az alaptörvényt. Ennek jogi és morális következményeiről nem beszélnek, pedig nem mellékes, legitim-e az a kormány, amelyik az alaptörvényre tett eskü után azt kihajítja a szemétbe. 

Az anarchia előszobája

– Az alaptörvényre tett eskü kötelező eleme a képviselői és a miniszterelnöki mandátum elnyerésének is, ezt a kormánytagokra nézve ráadásul maga az alaptörvény írja elő – fogalmazott Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője a Magyar Nemzetnek. 

A szakértő szerint az, aki az alaptörvényre teendő esküt megtagadja, nem tekinthető legitimnek, és nem gyakorolhatja a tisztségéből eredő jogait sem. Jelezte, fontos körülmény, hogy amennyiben a baloldali ellenzék aratna győzelmet a 2022-es választásokon, akkor azt az alaptörvény alapján tenné, hiszen a választási törvény is az általa meghatározott jogrendbe illeszkedik. 

– Aki nem ismeri el az alaptörvény legitimitását, az nem ismeri el annak keretei között létrejött választási eredményt sem, így adott esetben a saját győzelmét sem. Ez ugyanúgy igaz egyébként az önkormányzati választásokra is, így Karácsony Gergely is végső soron az alaptörvény alapján Budapest főpolgármestere. A Párbeszéd társelnöke ráadásul már kétszer letette az esküt a dokumentumra, amelyet most kidobna – fogalmazott. Megítélése szerint, ha egy megválasztott képviselő nem tartja be a hatályos törvényeket, az azt üzeni, hogy az állampolgároknak sem kell azokat betartani, vagyis az ország anarchiába süllyedne.

Szikra Levente kitért arra is, a történelem során minden demokráciában kialakult az eskütétel hagyománya, így egyfajta demokratikus morális alapállásnak tekinthető, hogy a megválasztott vezető esküt tesz. – Aki ezt megtagadja, az nem fogadja el a közös demokratikus játékszabályokat, így a jogszerűtlenség mellett természetesen erkölcsi szempontból is helytelen az ilyen viselkedés. Egyébként a jelenlegi ellenzéki képviselők és polgármesterek mindegyike esküt tett már korábban is az alaptörvényre, így saját magukat is hiteltelenítik az ilyen kinyilatkoztatásokkal – hangsúlyozta.

Válság beláthatatlan következményekkel

Arra az ellenzéki kijelentésre, miszerint kétharmados törvényeket feles többséggel módosítanának vagy törölnének el, az elemző leszögezte, erre semmilyen jogszerű lehetőség nincs.

 – Az alaptörvény világosan meghatározza azokat a szabályokat, amelyek megváltoztatásához kétharmados többség szükséges, természetesen maga az alaptörvény is ebbe a körbe tartozik. Ha az Országgyűlés megszegné e szabályokat, akkor az Alkotmánybíróság megsemmisítené a döntést, ugyanis az eljárási szabályok megszegése – erre példa, ha egy jogszabályt nem az előírt többséggel fogadtak el – közjogi érvénytelenséget eredményez. A közjogilag érvénytelen jogszabály nem léphet hatályba – magyarázta. Szikra Levente szerint megtéveszti tehát a választópolgárokat az, aki azt ígéri, hogy egyszerű többséggel is módosítja majd a kétharmados jogszabályokat. Kiemelte, egy ilyen kezdeményezés a nyilvánvaló jogellenesség mellett azért is káros, mert aláássa a közintézményekbe, állami szervekbe vetett bizalmat, és súlyos alkotmányos válságot idézhet elő. Beláthatatlan következményekkel járna, ha adott esetben az Alkotmánybíróság döntése ellenére is ragaszkodna egy hatalom a saját jogértelmezéséhez, ami egyébként lényegében az alkotmány elleni puccsnak lenne tekinthető. – Nyilvánvaló, hogy ezzel a retorikával a radikális ellenzéki szavazóknak akarnak megfelelni a baloldali politikusok, azonban a megfelelő felhatalmazás nélkül a hangzatos ígéretek mit sem érnek – vélekedett.

Brüsszel félrenézhet

Az Alapjogokért Központ munkatársa kitért arra is, az ellenzék folyamatosan a jogállamiság fontosságát hangsúlyozza szavakban, azonban ezekből a tervekből is látszik, hogy amint lehetőségük lesz rá, semmibe fogják venni ennek követelményeit. 

– Nem fér ugyanis bele a jogállamiság keretei közé az, hogy önkényesen illegitimnek tekintik az alaptörvényt, börtönnel fenyegetik politikai ellenfeleiket, bírósági ítélet nélkül is bűnösnek tekintenek embereket, és nyíltan az alkotmányozási és a törvényhozási eljárás szabályainak megszegését hirdetik. Ettől függetlenül meglepne, ha Brüsszel ugyanolyan vehemenciával lépne fel a baloldal ilyen tervei ellen, ahogy a jelenlegi nemzeti kormányt támadja. Ezek a támadások ugyanis csak látszólag kapcsolódnak a jogállamisághoz, valójában politikai ellentéteken, például a migráció elutasításán alapulnak, ilyen ellentétek pedig a baloldallal kapcsolatban nem állnak fenn.  

Szikra Levente szerint ezt támasztja alá, hogy a 2006-os súlyos rendőri jogsértések idején sem tett Brüsszel semmit, miközben aligha vitatható, hogy mindaz, ami akkor Budapesten történt, durva és brutális megsértése volt a jogállamiság követelményeinek, és kijelenthető, hogy a karhatalom lábbal tiporta az emberi jogokat.