Meghaladja az 5,5 milliót a kétszer beoltottak száma és 5,2 millióhoz közel van már a két dózist kapott emberek száma Magyarországon. A kórházban kezelt betegek és az elhunytak számát tekintve viszonylag nyugodt nyarunk volt: hazánkban néhány haláleset történt koronavírusos megbetegedés következtében a nyáron és bőven száz alatt volt a kezelt betegek száma – mondta Merkely Béla professzor, a SOTE rektora Áder János köztársasági elnök Kék bolygó című podcast műsorában hétfőn. A professzor hozzátette: összehasonlíthatatlanul jobb volt a helyzet nyáron Magyarországon, mint a világ számos más részén.
Külföldi tapasztalatokkal összehasonlíva a hazai helyzetet, Merkely Béla szerint Magyarországon sokkal szabadabb volt a nyár, mint Európa és Ázsia számos országában.
A professzor a tokiói olimpián tapasztalt protokollokat emelte ki példaként. – Attól függetlenül, hogy két Szputnyik oltásom volt, Japánba csak három negatív teszttel léphettem be, majd karanténba helyeztek, ami a FINA orvosbizottságának tagjaként annyi engedményt jelentett számomra, hogy a szállodában tartózkodhattam, valamint a vizes sportok esetében találkozhattam a sportolókkal – emlékezett vissza. Kiemelte: a maszkhasználat az étteremben is kötelező volt, a szálloda és a sportesemények helyszíne között pedig csak meghatározott útvonalakon közlekedhettek.
Németországi példát felhozva a professzor elmondta: Hamburgban van egy campusuk, ahol diploma átadásán járt. – Mivel az egyébként kiváló klinikai eredményeket produkált Szputnyik vakcinát ott nem fogadják el, naponta teszteltek, illetve kötelező volt a maszkhasználat. A maszkviselésben azonban a professzor szerint számos következetlenség volt tapasztalható.
Azt gondolom, hogy egy járvánnyal kapcsolatos szabályrendszer akkor jó, ha viszonylag egyszerű és fölösleges megszorításokkal nem terheli a lakosságot
– fogalmazott, majd ismét kiemelte: Magyarországon ez a nyár sokkal jobb volt, mint a számos más országban és közelített a teljesen szabad nyárhoz.
A beszélgetés folyamán felmerült, hogy számos európai országban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Olaszországban nagyobb arányban kapta meg az első oltást a lakosság, mint hazánkban, mégis jelentősen nagyobb esetszámok látnak náluk napvilágot, mint Magyarországon.
Merkely Béla professzor szerint a hazai alacsony fertőzöttségi mutató egyik oka, hogy az általunk alkalmazott keleti oltóanyagok jól működnek. – Másrészt a védettségnek két elfogadott módja van: az átoltottság és az átfertőzöttség. Az átfertőzöttek száma, amelyet 820 ezer főre teszünk, valószínűleg ennek a többszöröse, és az átoltottság és az átfertőzöttség magas száma együttesen gátolja a vírus továbbterjedését – mutatott rá a professzor.
Merkely Béla az új vírusmutáció fertőzési statisztikáit idézve elmondta: kilencvenhat százaléka a fertőzötteknek a beoltatlanok közül került ki. – A delta hullám lassabban emelkedő esetszámot fog produkálni, hosszabb ideig tarthat. Ezt csak az oltási aktivitásunk növelésével tudjuk csökkenteni – mutatott rá, majd arra kitérve, hogy a nyájimmunitás védelmet nyújthat-e, úgy fogalmazott: a delta variánsnál már nyolcvan százalék fölötti átoltottságra lenne szükség, ami nagyon nehéznek tűnik.
– Nincs ma olyan hatékony orvosság, mint amilyen hatékony az oltás – hangsúlyozta Merkely Béla.
A professzor emlékeztetett: elenyésző és túlnyomó többségében jelentéktelen reakció jelentkezett az oltások kapcsán. Több milliárd embert oltottak már be világszerte és csupán néhány esetet tudunk felmutatni, amelyek esetében pedig egyáltalán nem bizonyított, hogy az oltás okozott mellékhatást.
A professzor felidézte: egyre több olyan eset van, hogy korábban az oltást ellenzők közül, akik súlyos lefolyású megbetegedésen esetek át, később beismerték, hogy megzavarták a média és a közösségi média olyan tartalmai, amelyek az oltások mellékhatásait nagyították fel.
A nyáron felerősödött az antitestmérésen alapuló védettség kérdése is. Merkely Béla professzor a jelenség tisztázása céljából kifejtette:
semmilyen összefüggést nem lehet egyértelműen kikövetkeztetni a magas vagy alacsony antitestszint és a megfertőződés, valamint a betegség lefolyásának függvényében.
– Nem véletlen, hogy az USA nagy orvosi társaságai nem ajánlják a védettség mérésére az antitest-vizsgálatot. Ezek a tesztek csak azt igazolják, hogy megtörtént a fertőzés, azonban ezeknek az antitesteknek a szintje egy idő után a nullához fog közeledni – mutatott rá, majd hozzáfűzte: a kanyaró elleni antitest szintjét sem méri senki. – Pedig, ha megmérnénk, nulla lenne az eredmény, de ha megfertőződünk, védettek lennénk, mert a szervezet emlékszik a fertőzésre – fejtette ki a professzor.
A kismamák beoltásáról a professzor elmondta: a szakma egyértelmű állásfoglalása szerint a kismamáknak a terhesség második vagy harmadik harmadában be kell oltatni magukat. Hangsúlyozta: számukra az mRNS-alapú, Pfizer-vakcinából két dózisra van szükség, amely nem csak a kismamát, de a magzatot is védi a koronavírussal szemben.
Merkely Béla elmondta: a klinikai adatok azt mutatják, hogy a 12–18 éves korú fiatalok körében közel százszázalékos védettséget biztosít a védőoltás.
– A kérdés egyelőre, hogy mi legyen a 12 éven alul gyermekek beoltásával, mivel az eddigi vírusmutációk rájuk nem voltak veszélyesek – fogalmazott. Emlékeztetett: a gyerekek nagyon sok találkozásban vesznek részt mindennap, így könnyen megfertőzhetik azokat a felnőtteket a környezetükben, akik nincsenek beoltva.
