Merkely Béla: A negyedik hullám egyértelműen az oltatlanok hulláma lesz

A professzor elmondta: nálunk még nincs olyan mértékben jelen a koronavírus delta variánsa, mint például Nagy-Britanniában, ezért addig kell kihasználni az oltások beadását. – Egyértelmű adat mutatja, hogy két adag oltás a delta vírussal szemben kiválóan véd – hangsúlyozta Merkely Béla. A professzor kiemelte: a delta variáns terjedési képessége négyszerese az eredeti, vuhani vírusénak. Arra is rámutatott: jelenleg közel hárommillió magyar állampolgár még nem vette fel a vakcinát. Hiába próbálják maszkkal és más módon kivédeni a megfertőződést, a vírusnak mindig lesz lehetősége, hogy megfertőzze az oltatlan szervezetet ­fogalmazott, majd hangsúlyozta: oltatni kell.

Dr. Merkely Béla szerint egyre többet tudunk a korona-vírusról Fotó: Kurucz Árpád

– Nincs ma olyan hatékony orvosság, mint amilyen hatékony az oltás – hangsúlyozta Merkely Béla. 

A professzor emlékeztetett: elenyésző és túlnyomó többségében jelentéktelen reakció jelentkezett az oltások kapcsán. Több milliárd embert oltottak már be világszerte és csupán néhány esetet tudunk felmutatni, amelyek esetében pedig egyáltalán nem bizonyított, hogy az oltás okozott mellékhatást.

A professzor felidézte: egyre több olyan eset van, hogy korábban az oltást ellenzők közül, akik súlyos lefolyású megbetegedésen esetek át, később beismerték, hogy megzavarták a média és a közösségi média olyan tartalmai, amelyek az oltások mellékhatásait nagyították fel.

A nyáron felerősödött az antitestmérésen alapuló védettség kérdése is. Merkely Béla professzor a jelenség tisztázása céljából kifejtette:

semmilyen összefüggést nem lehet egyértelműen kikövetkeztetni a magas vagy alacsony antitestszint és a megfertőződés, valamint a betegség lefolyásának függvényében. 

– Nem véletlen, hogy az USA nagy orvosi társaságai nem ajánlják a védettség mérésére az antitest-vizsgálatot. Ezek a tesztek csak azt igazolják, hogy megtörtént a fertőzés, azonban ezeknek az antitesteknek a szintje egy idő után a nullához fog közeledni – mutatott rá, majd hozzáfűzte: a kanyaró elleni antitest szintjét sem méri senki. – Pedig, ha megmérnénk, nulla lenne az eredmény, de ha megfertőződünk, védettek lennénk, mert a szervezet emlékszik a fertőzésre – fejtette ki a professzor.

A kismamák beoltásáról a professzor elmondta: a szakma egyértelmű állásfoglalása szerint a kismamáknak a terhesség második vagy harmadik harmadában be kell oltatni magukat. Hangsúlyozta: számukra az mRNS-alapú, Pfizer-vakcinából két dózisra van szükség, amely nem csak a kismamát, de a magzatot is védi a koronavírussal szemben.

Merkely Béla elmondta: a klinikai adatok azt mutatják, hogy a 12–18 éves korú fiatalok körében közel százszázalékos védettséget biztosít a védőoltás. 

– A kérdés egyelőre, hogy mi legyen a 12 éven alul gyermekek beoltásával, mivel az eddigi vírusmutációk rájuk nem voltak veszélyesek – fogalmazott. Emlékeztetett: a gyerekek nagyon sok találkozásban vesznek részt mindennap, így könnyen megfertőzhetik azokat a felnőtteket a környezetükben, akik nincsenek beoltva.