– Tíz év távlatából kijelenthetjük, hogy az alkotmányozók helyesen jártak el, amikor a nemzeti identitás alaptörvénybe emelése mellett tették le a voksukat – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a „10 éves az Alaptörvény” című nemzetközi konferencián tartott nyitóbeszédében.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar alaptörvényt sorozatosan érik a nemzetközi támadások, amiért elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét, valamint, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
Varga Judit hangsúlyozta: az 1989-es alkotmány alapcéljaként ideiglenes jött létre, ennek következtében pedig hiányzott belőle az a morális többlet, amely a társadalom működőképességét garantálja. Mint mondta: ez az ideiglenesség 2012-ben szűnt meg, az új alaptörvény hatályba lépésével, amely a posztkommunista örökséget is maga mögött hagyta. Az igazságügyi miniszter emlékeztetett: a 2010 óta kormányzó politikai erő szakított a „merjünk kicsik lenni romboló politikájával.”, Magyarországot pedig az ezeregyszáz éves történelmének megfelelő szintre emelte.
A miniszter a nemzetközi folyamatokról szólva elmondta: jelenleg a föderalizmus hívei és az erős, szuverén nemzetállamok mellett elkötelezettek állnak szemben egymással. Rámutatott: a föderalisták ideológiai hadviselést folytatnak, amelyhez a jogállamiság kérdését zsarolóeszközként használják, a politikai korrektség jegyében pedig megbélyegzik azokat, akik másképp gondolkodnak.
A nemzetközi politikai nyomásra példaként Varga Judit felidézte, hogy az EU felülbírálta a lengyel alkotmánybíróság döntését. A miniszter azonban a lisszaboni szerződésből idézve emlékeztetett: „Az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak szerződések előtti egyenlőségét és nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének” – Az unió a saját szabályait áthágva nevezi illegitimnek a lengyel alkotmánybíróság döntését – hangsúlyozta, majd hozzátette: Magyarország már az új alkotmány megalkotása óta ismeri ezt a gyakorlatot.
Kiemelte: Magyarország betartja az unió közösségi szabályait, de nemet mond a kettős mércére. Varga Judit hangsúlyozta: az alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy az EU-s tagságunk nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó önrendelkezési jogát.
A miniszter emlékeztetett: Magyarország mer szembe menni a mainstream gondolkodással. A társadalmi problémákat nem bevándorlással, hanem a családok támogatásával és a munka elismerésével kívánja orvosolni.
A konferencián beszédet mondott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is. Arra emlékeztetett, hogy a térségben Magyarország utolsóként váltotta le a kommunizmusból örökölt alaptörvényt. Mint mondta: az elmúlt évtizedben nemzetközi szervezetek részéről számos méltánytalan vélemény született a magyar alaptörvényről, azonban pozitív példa is említhető. – Az Európa Tanács 2013-as határozata szerint a magyar Parlament a szabad és demokratikus Magyarország történetében először változtatta meg az egypártrendszerből örökölt alkotmány – mutatott rá.
Gulyás Gergely kiemelte: az Európai Unió Alapjogi Chartája szolgált mintául a magyar alkotmány elfogadásában. Hangsúlyozta: az alaptörvény mind a mai napig fontos politikai viták tárgya, miközben minden kormány számára garantálja a hatékony kormányzás lehetőségét, illetve rögzíti a hatalmi ágak szétválasztását. A politikai harcok kapcsán megjegyezte: Magyarországon azért van nagy tétje a választásoknak, mert a jelenlegi kormányoldal az, amelynek a demokratikus meggyőződése megkérdőjelezhetetlen. A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök, a köztársasági elnök és a Parlament házelnöke már a kommunista diktatúrában is a szabadság mellett foglaltak állást, miközben a nyugat-európai vezetők demokráciában és szabadságban élve beszéltek annak fontosságáról. A miniszter szerint ez az alapvető különbség van a közép-európai politikai vezetők és a nyugat-európaiak között.
A hazai ellenzékre vonatkozóan úgy fogalmazott: az egyik oldalon a kommunista utódpártok, a másik oldalon pedig a korábban antiszemita és szélsőjobboldali párt van, akik összefogtak a kormányváltás reményében.
Az eseményen beszédet mondott Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere, az EPP volt alelnöke, a One of Us elnöke. Mint mondta: a magyar alkotmány szövege nem csupán a magyar emberek számára referenciapont, hanem mindazon európai emberek számára is, akik a szabadságban hisznek.
A jelenlegi európai helyzetben is iránymutató: a hagyományokat és a keresztény gyökereket hangsúlyozza, amely a mai Európa alapját is jelentik. Kiemelte: a magyar alkotmány megvédi a hagyományos családot és a házasság intézményét, amely a férfi és nő kapcsolatán alapul, miközben Nyugat-Európában már ezek az alapértékek is megkérdőjeleződtek. Jaime Mayor Oreja szerint Európa legnagyobb gyengesége, hogy elvesztette a hitét és a vallásos gyökereit. Mint mondta: a magyar alkotmány nem a múlt, hanem Európa jövője.
Borítókép: Magyarország alaptörvényének sorszámozott, 300. példánya a Kortárs festők a magyar történelemről című kiállításon (Fotó: MTI / Kovács Attila)
