időjárás 2°C Piroska 2022. January 18.
logo

A luxembourgi főtanácsnok szerint nem sért uniós jogot a jogállamisági rendelet

Judi Tamara (Brüsszel)
2021.12.02. 09:55 2021.12.02. 21:34
A luxembourgi főtanácsnok szerint nem sért uniós jogot a jogállamisági rendelet

A magyar és lengyel kereset elutasítását kérte a jogállamisági perben Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok csütörtökön. Az indítvány iránymutató a majdani, jövő év elején esedékes ítéletre nézve. A Fidesz-EP képviselőcsoport az elutasításra reagálva tiltakozik a „jogállamiságinak” maszkírozott zsarolás ellen.

Az Európai Unió Bíróságának illetékes főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona csütörtökön ismertetett indítványában zöld jelzést adott az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokhoz kötő, úgynevezett kondicionalitás-rendeletnek. Ahogy arról lapunk korábban számos alkalommal cikkezett, a jogszabályt Magyarország és Lengyelország idén tavasszal támadta meg az uniós bíróságon, mondván: az önmagában összeegyeztethetetlen az uniós joggal, megkerüli az EU alapszerződéseit, ráadásul a jogbiztonság elve ellen is vét.  A luxembourgi főtanácsnok ezzel szemben ma amellett foglalt állást, hogy 

a jogállamisági feltételrendszert a megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az EUSZ 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.

„El kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be” – állapította meg Campos Sánchez-Bordona, aki szerint a rendelet célja egy sajátos mechanizmus létrehozása az uniós költségvetés megfelelő végrehajtásának biztosítására. Véleménye szerint ez a budapesti és varsói érvekkel szemben nem egy újabb hetes cikkely szerinti eljárást jelent:  „a jogállamiságot nem egy, az EUSZ 7. cikkben szereplőhöz hasonló szankcionáló mechanizmus útján törekszik megvédeni, hanem egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre ezen uniós érték védelmére”. A szerződések hetes cikkelyével kapcsolatban kimondja azt is, hogy az nem akadályozza, hogy más eszközökkel gondoskodjanak a jogállamiság védelméről. 

Megállapítja továbbá, hogy a rendeletet nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával. 

A rendelet csak a jogállamiság elveinek egy tagállam általi olyan megsértésére vonatkozik, amely közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek kockázata komolyan fennáll

– áll a nyilvánosságra hozott indoklásban. Luxembourgban előzetesen kimondták azt is, hogy noha az uniós értéknek a fogalma tág, az uniós jogalkotó jogosult annak pontosítására egy olyan sajátos jogterület vonatkozásában, mint a költségvetés végrehajtása. A főtanácsnok szerint a kondicionalitás-rendelet emellett eleget tesz a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek. 

 

Gyorsított eljárás, 2022 elején jöhet az ítélet

A balliberális többségű Európai Parlament (EP) nyomására az uniós bírói fórum gyorsítottan tárgyalja a magyar és lengyel keresetet, 

Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok véleményének mai ismertetését követően a jogállamisági perben már jövő év elején ítélet várható. 

A főtanácsnok véleménye az esetek döntő többségében irányadó az ítéletre nézve. 

Emlékezetes, a jogállamisági per tárgyalása októberben zajlott Luxembourgban, ahol balliberális vezetésű országok – a Benelux államok, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Németország, Spanyolország és Svédország – az uniós intézmények oldalán, Budapest és Varsó ellen érveltek. Varga Judit igazságügyi miniszter akkor úgy kommentálta az ügyet: „Csak bízni tudok abban, hogy egy valóban szakmai, a tényleges jogászi szellemiségben zajló vitára kerül sor Luxembourgban. Naivitás volna persze azt gondolni, hogy nem helyeznek majd erős nyomást a bírákra Brüsszelből, különösen azok után, hogy sikerült az egész eljárást felgyorsítani”.

A vitatott rendelet január 1-jén azt követően lépett hatályba, hogy a tagországok állam- és kormányfői múlt decemberi csúcstalálkozójukon lehetőséget teremtettek rá, hogy a rendelet megtámadható legyen az uniós bíróságon, s azt is kikötötték, hogy az Európai Bizottság az ítéletig nem kezdeményezhet intézkedéseket a jogszabály alapján. 

Az Európai Parlament azóta viszont több kísérletet is tett az országvezetők akaratának felülírására.

Az EP október végén odáig ment, hogy mulasztási eljárást kezdeményezett az Ursula von der Leyen vezette testülettel szemben. A bizottsági elnöknő korábban – a decemberi országvezetői megállapodással összhangban – kikötötte: addig nem kezdeményeznek eljárásokat a jogszabály alapján, amíg az EU bírói fórumának szakvéleménye nem ismert. 

A Fidesz EP delegációja tiltakozik

A főtanácsnok indítványára reagálva közleményt adott ki a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. Mint írták, továbbra is „mindent megteszünk a 'jogállamiságinak' maszkírozott zsarolás ellen”, s az úgynevezett költségvetési kondicionalitási rendelet nyilvánvaló célja, hogy lehetőséget teremtsen az Európai Bizottság számára, hogy megvonja a költségvetési forrásokat azon tagállamoktól, amelyek nem felelnek meg az elfogult ideológiai elvárásaiknak. Hozzátették: nem fogadjuk el, hogy Brüsszel a hatalmával visszaélve a tagállamoknak járó költségvetési források megvonásával politikai, ideológiai alapon zsarolja a tagállamokat. "Sajnálatos hogy a főtanácsnok indítványában figyelmen kívül hagyja, hogy a Magyarország és Lengyelország által megtámadott kondicionalitási rendeletnek téves a jogalapja, hogy súlyos jogi hibákat tartalmaz, és hogy megkerüli az alapító uniós szerződések céljait”. A nagyobbik kormánypárt képviselői szerint „A magyar embereknek járó forrásokat meg fogjuk védeni, minden eszközzel ki fogunk állni azért, hogy az uniós nyomásgyakorlás ne veszélyeztesse ezeket a forrásokat".