időjárás 32°C Kornél, Soma 2022. július 3.
logo

„Támogatjuk a franciákat a tagállamok közötti egység erősítésében”

Judi Tamara (Brüsszel)
2022.01.26. 10:10 2022.01.26. 14:48
„Támogatjuk a franciákat a tagállamok közötti egység erősítésében”

– Minden olyan francia kezdeményezést támogatni fogunk, ami a tagállamok közötti egységet, a kölcsönös tiszteletet erősíti, s prosperitást jelent a tagországok gazdaságainak. Mindez azonban sosem jelentheti az uniós szerződések megkerülését – mondta Varga Judit lapunknak a január elsejével elrajtolt francia EU-elnökség prioritásairól. Az igazságügyi miniszter Emmanuel Macron elnök Európai Parlamentben elmondott beszédével kapcsolatban az EU jövőjéről szóló konferencia fejleményeit is üdvözölte, ám óva intett attól, hogy a folyamat felülről irányítottá váljon, s lopakodó hatáskörbővítésbe csapjon át. Az igazságügyi miniszter Brüsszelben, az Általános Ügyek Tanácsának ülését követően nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

– Emmanuel Macron elnök a múlt héten több mint nyolcvan percen át ismertette az EP-ben a francia EU-elnökség prioritásait, most pedig az illetékes tagállami miniszterek vették górcső alá a programot. Magyarország milyen elvárásokkal néz a következő politikai fél év elébe?

– A visegrádi országok megkerülhetetlen tényezővé váltak Európában, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Macron elnök múlt decemberben, az EU-elnökség kezdete előtt V4–Franciaország csúcstalálkozón vett részt Budapesten. Mivel a francia elnökválasztási kampány és az elnökségi fél év fedik egymást, arra számítunk, hogy a franciák fontos dossziékban szeretnének előrelépést elérni. 

Az elnökség kulcsszavát már ismerjük is, ez a stratégiai autonómia. Magyarország szeretné, ha ezt a fogalmat mielőbb, minden elemében tisztáznák. Addig is törekszünk a francia és a magyar Európa-politika érdekegyezségét jelentő területekre koncentrálni. 

Ilyen például az agrártámogatási rendszer kérdése, az európai védelmi ipari kapacitások növelése, valamint a zöldátmenettel kapcsolatosan a nukleáris energia megkerülhetetlensége. Utóbbiban Magyarország és Franciaország számára egyaránt siker, hogy az atomenergia szerepel az Európai Bizottság taxonómia rendelettervezetében, tehát immár fenntartható forrásnak minősül. Látjuk, hogy Franciaország a migráció területén is mozdítaná a tagállamok között holtpontra jutott tárgyalásokat. A külső dimenzióra való fókuszt, a harmadik országokkal való hatékony együttműködést üdvözöljük, ezek ígéretes elemek. Magyarország viszont semmilyen áthelyezési mechanizmusban nem fog részt venni, továbbra is nemet mondunk a migránskvótára. A kvóta pénzért való kiváltása ugyancsak vörös vonal. Ragaszkodunk továbbá ahhoz, hogy a szolidaritás fogalmába az uniós külső határok kerítéssel történő védelme is beletartozzon. Összességében bizakodó vagyok, a francia migrációs javaslat egyes elemei már a magyar álláspont irányába mutatnak. Minden olyan francia kezdeményezést támogatni fogunk, ami a tagállamok közötti egységet, a kölcsönös tiszteletet erősíti, s prosperitást jelent a tagországok gazdaságainak. Mindez azonban sosem jelentheti az uniós szerződések megkerülését.

– Ezek szerint nem támogatható Macron elnök azon ígérete, hogy jogalkotási kezdeményező szerepet, a mostaninál is sokkal nagyobb súlyt kapjon az Európai Parlament?

– Tudjuk, hogy az Európai Parlament a leghangosabb uniós intézmény, ami ráadásul erős baloldali többséggel működik. Viszont a jogkörei rögzítve vannak a szerződésekben. A mindenkori EU-elnökségek részéről bevett, hogy figyelembe veszik az EP politikai igényeit, de a tényleges döntés nem történhet a szerződésekben rögzített eljárásrend mellőzésével. Magyarország éberen figyel az ilyen, az alapszerződések megkerülését célzó kísérletekre. Ugyanígy a konszenzussal történő döntéshozatalt sem lehet az éj leple alatt minősített többségű döntéshozatalra cserélni. Az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat alatt is kiemelt jelentősége van annak, hogy ne az ideológia kerekedjen felül, ne az ilyen, egyébként jogszerűtlen javaslatok domináljanak.

– Mennyire erősek a kísérletek a konferencia végkövetkeztetéseinek a befolyásolására? Sokan érdekeltek abban, hogy felülről irányított legyen a folyamat.

– Pontosan emiatt van kiemelt jelentősége annak, hogy Magyarország megfigyelőként részt vesz a konferencia vezető testületében. 

Sikerült már olyan kísérleteket visszavernünk, ahol próbálták volna a hátsó ajtókon keresztül, munkacsoportok segítségével megkerülni az állampolgárok véleményét. 

Sőt az állampolgárokat önmagában is képesek befolyásolni, például azzal, ha egy tőről fakadó szakértői véleményeket szerepeltetnek, így befolyásolva a polgárok álláspontját. Magyarország erre nagy figyelmet fordít, a konferencia során a vezető testület készíti elő a plenáris döntéseit. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a konferenciasorozat indulásakor rögzítették, hogy a szerződésmódosítás nem a végső cél, nem szabad lopakodó szerződésmódosítást végezni. Ahhoz, hogy az uniós szerződésekhez hozzányúljanak, alkotmányozó konventre, egy kormányközi konferenciára lenne szükség. Azt gondolom, hogy amennyiben a konferencia befolyásolására tett kísérletekkel szembesülünk, megoldás lehet, ha épp a közvéleményt hívjuk segítségül, és kereken elmondjuk, hogy vannak törekvések a felülről irányított jelleg kiépítésére. A magyaroknak egyébként sincs szégyenkeznivalójuk: hazánk eddig több mint 450 rendezvénnyel járult hozzá az uniós szintű konzultáció sikeréhez.

– Magyarország számára a következő hetek fontos eseménye lesz, hogy február 16-án Luxembourgban ítéletet hirdetnek a jogállamisági rendelet ügyében. Egyes brüsszeli lapok szerint ezután nagyon rövid időn belül, még jóval a hazai választások előtt megkezdődhet a jogállamisági eljárás hazánk ellen.

– Nincsenek illúzióink. A választási kampány Brüsszelben is megkezdődött.

Eleve magától adódik a kérdést, hogy a balliberális politikusok és szócsöveik miért a magyarországi választások időpontjától teszik függővé a rendelet alkalmazásának megkezdését? Naivan azt is kérdezhetnénk, mi köze a magyarországi választásoknak a jogállamisági rendelethez? Ha ennyire nyíltan összekötik a kettőt, az egyértelmű beavatkozás a magyarországi választási folyamatba. 

Ennek ellenére szeretnék bízni benne, hogy uniós intézmények saját magukra is irányadónak tekintik a jogállamiság követelményét, és lojális együttműködésre törekszenek a tagállamokkal. Ami az időpontokat illeti, a rendelet alkalmazását kizárólag akkor lehet megkezdeni, ha a luxembourgi bíróság ítéletét már összefésülték az Európai Bizottság előzetesen elkészített, a jogszabály alkalmazását segítő iránymutatásaival. Ezeket részletesen be kell mutatni az unió csúcsszervének, az Európai Tanácsnak is. Csak ezután kezdődhet majd az EB szerint problémás tagállamok értesítése, amire nekik egytől három hónapig terjedő válaszadási határidejük lesz.

Borítókép: Varga Judit és Clement Beaune francia Európa-ügyi államtitkár az Általános Ügyek Tanácsának ülésén (Forrás: EU Tanács)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.