A koronavírus elleni védőoltások megjelenésével számos légből kapott elmélet terjedt el arról, hogy milyen károkat okoz a vakcináció az emberi szervezetben. Emlékezetes,
sokan a termékenységgel kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva utasították el a védőoltásokat, mondván: a vakcinák hatására termelődő antitestek a méhlepényt is tönkretehetik, így meddőséget okoznak.
Ezeket a fals információkat már több nemzetközi kutatás, legújabban pedig egy, az American Journal of Epidemiology-ban megjelentetett tanulmány is cáfolja. A Semmelweis.hu cikkében ismertetett adatok szerint 2020 decembere és 2021 novembere között 2126 amerikai, illetve kanadai nő bevonásával egy olyan kutatás zajlott le, amelyben a védőoltás és a SARS–CoV–2-fertőzés, valamint a spontán teherbe eséssel próbálkozó párok termékenysége közötti összefüggéseket tárták fel. A hónapokon át zajló kutatás azonban beigazolta, hogy a Covid–19 elleni vakcina felvétele semmilyen érzékelhető negatív változást nem okoz a termékenységben, tehát a koronavírus elleni védőoltás nem rontja a fogamzás esélyeit.
Az eredményekből ugyanakkor az is kiderült, hogy a férfiak esetében a SARS–CoV–2-fertőzés a termékenység rövid távú, pár hónapig tartó csökkenésével járhat. Utóbbit a hazai andrológusok is észlelték már.
Az oltás biztonságosságát igazoló eredményekre reagálva a Semmelweis Egyetem szakemberi elmondták: ez a kutatás egy újabb nagyon jó érv azoknak a leendő kismamáknak, akik az oltások szükségességét illetően még bizonytalanok. Bánhidy Ferenc szerint az oltás kérdése azért is kiemelten fontos, mert a várandósok esetében a koronavírus-fertőzés súlyosabb szövődményeket okozhat. A Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese szerint
a legveszélyesebb ebből a szempontból a delta variáns, amely a tüdőszöveten kívül a méhlepény szövetét is képes megtámadni, ami a magzat halálához is vezethet. A Covid–19 következtében ugyanakkor – az édesanya tüdőkapacitásának romlásával – a magzat oxigenizációja is sérülhet
– figyelmeztetett a szakember. – Az édesanya beoltásával azonban a magzatnak is védettséget lehet biztosítani, mivel az anyai szervezetben megjelenő antitestek kimutathatók a köldökzsinórból és a méhlepényből is, így átjutnak a magzatba is – fűzte hozzá Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.